Nemezes hikoridió

Nemezes hikoridió
	Koronája alulnézetben
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Bükkfavirágúak (Fagales);
Család:	Diófafélék (Juglandaceae);
Nemzetség:	Hikoridió (Carya);
Fajcsoport:	Carya;
Faj:	Nemezes hikoridió (Carya tomentosa); (Lam.) Nutt.
Elterjedés
	Elterjedése
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nemezes hikoridió témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nemezes hikoridió témájú médiaállományokat és Nemezes hikoridió témájú kategóriát.

A nemezes hikoridió (Carya tomentosa) a bükkfavirágúak (Fagales) rendjébe sorolt diófafélék (Juglandaceae) családjában a hikoridió (Carya) nemzetségben a valódi hikorik (Carya fajcsoport) egyik faja, a nemzetség típusfaja. Mind magyarul (molyhos hikori, hamis hikori stb.), mind angolul (white hickory, mockernut hickory) számos további néven is ismert.

Származása, elterjedése szerkesztés

Az atlantikus–észak-amerikai flóraterületen endemikus. Nagy területen, a flóraterület északi és déli pereme kivételével mindenütt őshonos.

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Kérge barázdált, szürke–világosszürke. Hajtásai erősek.

Nagy (12–19 mm-esek) csúcsrügyeit szőrös, egymást fedő pikkelyek borítják. Szárnyasan összetett levele többnyire 5-7, mindkét végén elkeskenyedő levélkéből áll. Ezek levélkenyél nélkül ülnek a levélnyélen.

Kopáncsa 5 mm vastag. Barna diójának a héja vastag és nagyon kemény. Dióbele édes — néhány változaté meglehetősen nagy, de mindenképpen nehéz kinyerni. Egyik változatát „szögletes diónak” nevezik.

Életmódja, termőhelye szerkesztés

Leginkább dombhátakon és gerinceken, hegytetőkön nő tölgyekkel elegyesen. Ezeken a helyeken annyira felszaporodhat, hogy egyszerű elegyfából némely erdőtársulásokban karakterfajjá válik. Állománya nagy és stabil; védelme nem szükséges.^[1]