Főmenü megnyitása

Neneh Cherry

svéd énekes-dalszövegíró

Neneh Cherry, született Neneh Mariann Karlsson (Stockholm, 1964. március 10. –) svéd énekes, rapper, dalszerző, lemezlovas és spoken word előadó, Don Cherry jazztrombitás mostohalánya, Eagle-Eye Cherry és Titiyo féltestvére. Legismertebb számai a Buffalo Stance és a Youssou N'Dourral előadott 7 Seconds című dal. Első együttese a Rip Rig + Panic volt, amelyhez 1981-ben vokalistaként csatlakozott. Hangszerelőként, közreműködőként szerepelt a Massive Attack korszakos jelentőségű Blue Lines című első lemezén. A nyolcvanas-kilenecvenes évek fordulóján komoly popzenei sikereket aratott három lemezével (Raw Like Sushi, Homebrew, Man). Gyermekei születése után a cirKus nevű családi zenekarban tevékenykedett. 2012-ben a Thing nevű skandináv free jazz-trióval készített lemezt.[5][6] Legújabb lemeze a 2018-ban megjelenő Broken Politics hatalmas figyelmet, és kritikai sikert ért el, csak úgy, mint eddig minden lemeze. A kritikusok szerint az utóbbi három lemeze, de főleg a Blank Project és a Broken Politics élete legjobb munkája.[7]

Neneh Cherry
Neneh Cherry.jpg
Született 1964. március 10. (55 éves)[1][2][3]
Stockholm[4]
Állampolgársága svéd
Házastársa
  • Cameron McVey (1990–)
  • Bruce Smith (1983–1984)
Gyermekei Mabel
SzüleiMoki Cherry
Ahmadu Jah
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Neneh Cherry témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

GyermekkoraSzerkesztés

Neneh Cherry Stockholmban született, a svéd festő és textilművész, Monica Karlsson és a zenész Ahmadu Jah gyermekeként. Később anyja a Svédországban élő amerikai trombitáshoz, Don Cherryhez ment feleségül, aki odaadóan vett részt Neneh nevelésében. A szoros kapcsolat miatt Neneh később felvette nevelőapja nevét. Cherry egy kiterjedt művész- és zenészkommuna tagjaként töltötte gyermekkorát. A család később az Egyesült Államokba költözött, ahol Don Cherry a Dartmouth College-ben tanított. Neneh Cherry 14 évesen elhagyta az iskolát, és egyedül Londonba költözött.[8]

Kezdő lépésekSzerkesztés

Cherry a punkkorszak közepén érkezett Londonba, és hamar találkozott a Slits nevű zenekar tagjaival, akikkel közös squatba is költözött. Később Don Cherry is turnézott a Slitsszel. Neneh Cherry több más punkzenekarral is fellépett (The Cherries, New Age Steppers), miközben lemezlovasként is dolgozott, korai rapszámokat játszva. Három lemezt készített a Rip, Rig + Panic nevű jazz-punk együttessel.[9][10]

Első kislemeze 1982-ben jelent meg Stop the War címmel. Ez egy, a Falkland-szigeteki háború ellen tiltakozó protest song volt. 1983-ban megszületett első gyermeke, ezért visszaköltözött Svédországba, és átmenetileg szüneteltette zenei karrierjét.[8]

SikerekSzerkesztés

Cherry 1986-ban ismerkedett meg a producer-dalszerző Cameron McVey-jel (Booga Bear), és kapcsolatuk újabb lökést adott karrierjének. Az 1989-ben megjelent első nagylemez, a Raw Like Sushi dalainak zömét együtt írták. Az album – és Cherry pályafutásának – legnagyobb sikere, a Buffalo Stance eredetileg McVey korábbi zenekara, a Morgan-McVey duó egy kislemezének B-oldalán jelent meg. A szám akkor nem keltett feltűnést, de Cherry feldolgozása, Mark Saunders és a Bomb The Bass-tag Tim Simenon produceri közreműködésével világsiker lett.[9] Az albumon szerzőként és producerként közreműködött még a bristoli trip-hop-együttes, a Massive Attack több tagja, Robert Del Naja (ő a Manchildban) és Andrew Vowles is.[8][9] A lemezborítót, éppúgy, mint Cherry következő két albumát, a neves francia divatfotós-klipkészítő, Jean-Baptiste Mondino tervezte.[11] Mondino rendezte a Manchildhoz készült klipet is, melyben feltűnnek Cherry gyerekei, Naima és Tyson, illetve mostohafia, Marlon is. Emlékezetes pillanat volt, amikor Cherry a lemez promóciós kampányában, nyolchónapos terhesen lépett fel a Top of the Popsban.[8]

Cherryt a Raw Like Sushiért 1989-ben Grammy-díjra jelölték Legjobb új előadó (Best New Artist) kategóriában. A díjat az a Milli Vanilli duó kapta meg, amelytől később elvették, mert kiderült, hogy playback énekeltek. Így abból az évből (azaz a djátadó időpontját tekintve 1990-ből) ebben a kategóriában nincs díjazott.[12]

Cherryt a lemezmegjelenés után nem sokkal Lyme-kórral diagnosztizálták.[8] Kényszerűségből visszavonult, az elkövetkező éveket főleg Svédországban töltötte a családjával, és csak egyetlen közreműködést vállalt: 1990-ben szerepelt a Red Hot + Blue című jótékonysági albumon, amelyre az I've Got You Under My Skin című Cole Porter-szerzeményt rögzítette.[5]

Cherry második nagylemeze, a Homebrew 1992-ben jelent meg. A Raw Like Sushi után "amitől hánynom kellett, hogy »erős nőként« ábrázoltak. Ilyennek akart látni a média" – emlékszik vissza Cherry.[8] Éppen ezért a Homebrew sokkal meghittebb, érzelmesebb, gyengédebb lemez lett, kevesebb szókimondó hiphop-számmal, több dzsesszes, funk- és soul-hatással. Az albumon közreműködött Michael Stipe az R.E.M.-ből, a Gang Starr rapduó és Geoff Barrow is a Portisheadből. A lemez kereskedelmileg nem volt annyira sikeres, mint a debütalbum, de komoly, érett munka.[13]

cirKus és kései lemezekSzerkesztés

A Blank Project egyik számához, az Everythinghez szintén Jean-Baptiste Mondino készített klipet, Cherryvel a főszerepben.[14]

A Broken Politics borítóját a Turner-díjas Wolfgang Tillmanns tervezte.[15]

MagánéleteSzerkesztés

Cherry 1981-ben ismerkedett meg a Rip, Rig + Panic tagjával, Bruce Smith-szel, 1983-ban született meg közös gyermekük, Naima. A pár 1984-ben elvált, és Cherry visszaköltözött Svédországba. 1986-ban ismerkedett meg Cameron McVey-jel, akivel 1990-ben házasodtak össze. Két gyermekük született: Tyson (1989) és Mabel (1996), illetve közösen nevelték McVey előző házasságából született fiát, Marlon Roudette-et. A pár azóta is együtt él, főként Cherry gyermekkorának színhelyén, Hässleholmban, illetve Stockholmban és Londonban. Közösen működtetik cirKus nevű családi zenekarukat. Mabel, anyját követve énekesnői pályára lépett, első EP-je 2017-ben jelent meg, a lemez több számának Marlon volt a szerzője és producere.[16]

DiszkográfiaSzerkesztés

SzólólemezekSzerkesztés

A Rip, Rig + Panic tagjakéntSzerkesztés

  • God (1981)
  • I Am Cold (1982)
  • Attitude (1983)

A Float Up CP tagjakéntSzerkesztés

  • Kill Me in the Morning (1986)

A CirKus tagjakéntSzerkesztés

  • Laylow (2006)
  • Medicine (2009)

A ThinggelSzerkesztés

  • The Cherry Thing (2012)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 12.)
  5. a b Ankeny, Jason: Neneh Cherry Artist Biography. allmusic.com. (Hozzáférés: 2018. szeptember 3.)
  6. Mossman, Kate: Neneh Cherry, interview: 'People ask me where I've been for 18 years'. The Guardian, 2014. február 23. (Hozzáférés: 2018. szeptember 3.)
  7. Roberts, Christopher. „Neneh Cherry Announces New Four Tet-Produced Album, Shares New Song "Shot Gun Shack"”, Under The Radar, 2018. augusztus 30. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 2.) 
  8. a b c d e f Neely, Kim. „Neneh Cherry: Homestyle”, Rolling Stone, 1993. február 4. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 2.) 
  9. a b c Kenner, Rob. „Neneh Cherry Talks "Blank Project," "Buffalo Stance," and Biggie”, Complex, 2014. február 18. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 2.) 
  10. - marló -. „Belegabalyodni (Neneh Cherry: Man)”, Magyar Narancs, 1996. szeptember 26. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 2.) 
  11. Kinsella, Ana. „The Eclectic Visions of Neneh Cherry”, AnOther Magazine, 2015. szeptember 16. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 2.) 
  12. Holden, Stephen. „Winner of Grammy Lost By Milli Vanilli: No One”, The New York Times, 1990. december 5. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 2.) 
  13. Henderson, Alex. „Homebrew”, allmusic.com (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 2.) 
  14. Gordon, Jeremy. „Neneh Cherry Dances and Dances in "Everything" Video”, Pitchfork, 2014. április 23. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 2.) 
  15. Bruce-Jones, Henry. „Neneh Cherry returns with Four Tet-produced LP Broken Politics”, Fact Mag, 2018. augusztus 30. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 2.) 
  16. Snapes, Laura. „One to Watch: Mabel”, The Guardian, 2017. május 7. (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 2.) 

ForrásokSzerkesztés