Neopelma sulphureiventer
A Neopelma sulphureiventer a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó faj.[1][2]
Neopelma sulphureiventer | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Neopelma sulphureiventer (Hellmayr, 1903) | ||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Neopelma sulphureiventer témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Neopelma sulphureiventer témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt Carl Eduard Hellmayr osztrák ornitológus írta le 1903-ban, a Scotothorus nembe Scotothorus sulphureiventer néven.[3]
Előfordulása
szerkesztésDél-Amerika nyugati részén, Bolívia, Brazília és Peru területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 14 centiméter.[5]
Életmódja
szerkesztésFőleg rovarokkal táplálkozik, de fogyaszt gyümölcsöket is.
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 1.)
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. február 1.)