Neruda utca (Kisoldal)
A Neruda utca (ulice Nerudova) a Kisoldali térről tart nyugat felé a Kisoldalban a prágai vár felé. A felső vége elágazik:
- a Ke Hradu utca a prágai várhoz vezet,
- az Úvoz pedig a Pohořelec utcáig és a Strahovi kolostorhoz visz.
Neruda utca (ulice Nerudova) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | Csehország |
Település | Prága |
Városrész | Kisoldal |
Létrejötte | 1348 |
Névadó | Jan Neruda |
Korábbi nevei | ulice Ostruhová |
Nevezetes épületei | Ház a két naphoz „(U Dvou Slunců)” |
Irányítószám | 118 00 |
Földrajzi adatok | |
Hossza | 375 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Neruda utca témájú médiaállományokat. |
A Hradzsin térrel és a Loreto utcával a Városház-lépcső köti össze.
Története
szerkesztés1257-ben alakították ki, amikor II. Ottokár hivatalosan is önálló településsé nyilvánította A Kisoldalt, és ebből az alkalomból rendezte a terepet. Akkoriban a strahovi kolostornál volt a vége: ott, ahol ma az Úvoz utca kezdődik. Része volt az egykori királyi útnak, amelyen a cseh királyok koronázási menete az Óvárosból Károly-hídon át a várba ment. A 14. századtól a 17. századig a felső szakaszát Dlážděnínek, Na dlážděnínek, illetve Nad Strahovská branáunak hívták, az alsó részét pedig Strahovskának. A kocsik könnyebb felkapaszkodása érdekében a burkolatba szarufákat ágyaztak, amelyekről a 17-19. században fokozatosan Krovevní = Sparrengasse és egy rontott fordítással a Sporrengasse = Ostruhová sarkantyúgyártókról nevezték el. 1895-ben nevezték át mostani nevére az 1891-ben elhunyt Jan Neruda Ház a két naphoz „(U Dvou Slunců)”cseh nacionalista újságíró, író, költő és műkritikusról, a cseh realizmus egyik legjelentősebb képviselőjéről, aki életének egy hosszú szakaszában itt lakott. Az utca számos novellájának helyszíne.
Jeles épületek
szerkesztésA polgárházak többsége középkori eredetű. Egykori boltíves, illetve gótikus stílusukra már csak a pincéik emlékeztetnek, mert az 1541-es tűzvész után reneszánsz stílusban rekonstruálták őket. Jellemzően festett gerendás mennyezetű, emeletes építmények, az újabb felújítások eredményeként késő barokk vagy klasszicista homlokzattal. A nagy barokk paloták építéséhez a korábban a helyükön állt házakat többnyire elbontották.
- 47/233: Ház a két naphoz „(U Dvou Slunců)”, Jan Neruda egykori lakhelye. Reneszánsz, 1690 előtt átépítették. Jan Neruda író emléktáblájával.
- 15/249 Kinsky-palota (Palác Kinských) — F. Lurag 1683 után újjáépítette,
- 5/256: Morzine palota (Morzinský palác), 1714-ből; román nagykövetség,
- Bretfeld-palota (Bretfeldovský palác),
- 1/258: Liechtenstein-palota 1/258, (Lichtenštejnský palác) az Előadóművészeti Akadémia székhelye; bejárata a Kisoldali tér felől,
- 4/206: Ház Az Arany Horgonyhoz és Ház a Három Aranyszarvashoz (U Zlaté kotvy, U Tří zlatých jelínkůtoletí) — a 18. századból,
- 6/207: Ház A Vörös sashoz (U Červeného orla) — középkori épület 18. századi homlokzattal,
- 12/210: Ház A Három Hegedűhöz (U Tří housliček) — avagy „Rabštejnský”
- 14/211: Valkounský-ház (Valkounský dům) — J. B. Santini 1705-ben vmegásárolta és újjáépítette. Homlokzata 1750 körül készült.
- 16/212: Ház Az Arany kehelyhez (U Zlaté číše) — Diesbach ötvös céhjegyével és barokk díszítéssel,
- 18/213: Ház Nepomuki Szent Jánoshoz ( U Sv. Jana Nepomuckého)
- 20/214 Thún-, illetve Kolowrat-palota (Thunovský či Kolovratský palác) — 1716–1721-ben épült Jan Blažej Santini-Aichel tervei alapján, Matthias Bernhard Braun szobraival. Ma az olasz nagykövetség székhelye.
- Az Örök Segítő Istenanya és Szent Kajetán temploma (Kostel P. Marie Matky ustavičné pomoci a sv. Kajetána) — 1691-ben épült, a feltételezések szerint Jean-Baptiste Mathey tervei alapján,
- 25/244: ? (U Osla v kolébce) — 1706-ban újjáépítették,
- 28/217: Ház az Arany kerékhez (U Zlatého kola) — reneszánsz homlokzata 1790 körül épült,
- 29/242: Ház Bonapartéhoz (U Bonapartů),
- 31/241: Ház a Hét Csótányhoz (U Sedmi švábů) — 1723-ban épült,
- 32/219: Ház az Arany Patkóhoz (U Zlatého lva) — valószínűleg Ulrico Aostalli 1579 előtti tervei szerint, késő barokk homlokzattal,
- 36/221: Ház a Segítő Sűzanyához (U P. Marie Pomocné) — reneszánsz, 1729 előtti homlokzattal,
- 41/236: Ház a Vörös Oroszlánhoz (U Červeného lva) — 1726-ban újjáépítették,
- 43/225: Ház a Zöld Rákhoz (U Zeleného raka) — gótikus, 1734-ben átépítették
- 45/234: Ház a Mély Pincéhez (U Hlubokého sklepa)
- 49/232: Ház a Fehér Hattyúhoz (U Bílé labutě) — barokk
- 51/231: Ház a Zöld Szarvashoz (U Zelený jelínek) — középkori. 1819-ben átépítették.
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Nerudova című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ Idegenvezető: Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 62.
- ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 257–260.