Főmenü megnyitása

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi

(Niccolò Pacassi szócikkből átirányítva)

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi vagy röviden Nikolaus Pacassi (olaszosan Nicolò Pacazzi; Bécsújhely, 1716. március 5.Bécs, 1790. november 11.) olasz származású osztrák építőmester, építész. Mária Terézia udvari építésze, számos nagyszabású építési munkálat irányítója, kisebb rokokó és kora klasszicista stílusú épületek és épületrészek tervezője.

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi
Palais Rožmberk - Wohnzimmer Porträt Pacassi.jpg
Született 1716. március 5.[1][2]
Bécsújhely[3]
Elhunyt 1790. november 11. (74 évesen)[1][2]
Bécs[3]
Állampolgársága osztrák
Foglalkozása építész
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaus Franz Leonhard Pacassi témájú médiaállományokat.
A prágai vár Pacassi által kialakított déli homlokzata

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Olasz származású kőfaragó- és építészcsaládból származott. Elvégezte a képzőművészeti akadémiát, majd 1744-ben mint udvari al-építőmester megbízást kapott a schönbrunni kastély átépítésének vezetésére, amelyet 1749-ben fejezett be. 1753-ban Mária Terézia udvari építésszé nevezte ki, s Pacassi sorra kapta a megbízásokat. Nevéhez fűződik a laxenburgi kastélyszínház építése (1753), a budai vár átépítése (17531765), a pozsonyi vár bővítése (17611766), a leégett Kärntnertortheater felújítása (1763), a bécsi Hofburg bővítése (17671773).

Építési munkálatok irányítása mellett építészeti munkássága is jelentős: ő tervezte a prágai vár főlépcsőházát és Szent Kereszt-kápolnáját (1753), a klagenfurti püspöki rezidenciát, amelynek építési munkálatait is ő maga vezette (17691776), valamint a bécsi Hofburg Vigadó-szárnyának homlokzatát (Redoutensaaltrakt, 1773). Munkáit a homlokzatok uniformizálása jellemezte.

1764-ben érdemei elismeréseképpen lovagi (Ritter), 1769-ben bárói (Freiherr) rangot adományoztak neki. Tanított a római San Luca Akadémián, s 1768-ban a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja lett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
  2. a b European Theatre Architecture. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)

ForrásokSzerkesztés

  • Helmar Schramm et al.: Collection, laboratory, theater: Scenes of knowledge in the 17th century. Berlin; New York: Walter de Gruyter. 2005, 199–200. o.
  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 399. o. ISBN 963-9257-11-7  

További információkSzerkesztés