Nicolaas Havenga
Nicolaas Christiaan Havenga (Fauresmith, 1882. május 1. – Fokváros, 1957. március 4.) dél-afrikai politikus, James Hertzog és Daniël François Malan miniszterelnökök kormányaiban pénzügyminiszterként dolgozott.
| Nicolaas Havenga | |
 | |
| Született | 1882. május 1.[1][2] Fauresmith |
| Elhunyt | 1957. március 4. (74 évesen)[1] Fokváros |
| Állampolgársága | dél-afrikai |
| Foglalkozása | |
| Tisztsége | pénzügyminiszter |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nicolaas Havenga témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Havenga családja fiatalkorában anyagi nehézségekkel küzdött, és ennek következtében nem tudott egyetemre járni, annak ellenére, hogy az iskolában jól teljesített. Kapcsolata Hertzoggal a második búr háború alatt kezdődött, amikor Havengát Hertzog a magántitkárvá fogadta fel. Háborús szolgálatát követően visszatért tanulni és ügyvédi képesítést szerzett, később a Dél-afrikai Párthoz. Az 1915-ös választásokon beválasztották a Népgyűlésbe, itt, pénzügyi pénzügyi szakértelmére hamar felfigyeltek párttársai.
Havenga Hertzog kormányának vezető tagja volt, és Oswald Pirow-val együtt ő alkotta Hertzog „belső kabinetjének” az alapját, amely a döntéshozatal menetét irányította. Pénzügyminiszterként (1929–1934) ő felelt azért a döntésért, hogy Dél-Afrikát levonják az aranystandardról, ami jelentős gazdasági fellendüléshez vezetett.[3][4][5][6]
Az Afrikáner Párt vezetőjeként szerkesztés
Hertzog hűséges támogatójaként kilépett az Egyesült Párt kormányából annak megalakulását követően, megalapította saját pártját, az Afrikáner Pártot. Havenga vezette a pártot az 1943-as választásokon, de annak valamennyi jelöltje, beleértve magát Havengát is, vereséget szenvedett. Kezdetben szövetkezni kívánt Malannel és az Újraegyesült Nemzeti Párttal (HNP), de Malan ezt az ajánlatot visszautasította.[7][8][9][10][11]
Nemsokára azonban újra felajánlotta a választási szövetséget Malannek, aki ekkor már elfogadta ajánlatát, így 1948-ban sikerült kiszorítani a kormányzásból a Smuts-féle Dél-afrikai Pártot. Havenga pártja kilenc mandátumot szerzett, a HNP hetvenet, így ez elég volt a többségi kormány megalakításához.[12][13][14][15]
Újra a kormányban szerkesztés
1948-ban Havengát ismét pénzügyminiszternek nevezték, és ebben a szerepkörében az Egyesült Királysággal való szoros gazdasági együttműködés előmozdítása miatt szerzett hírnevet. A Malannal felmerült néhány nézeteltérés miatt egyszer megkereste Smutsöt, hogy hajlandó-e koalícióra lépni a Dél-afrikai Párt az Afrikáner Párttal, s miután ezt Smuts megtagadta, Havenga nem tett több kísérletet a kormánykoalíció bomlasztására.[16][17]
Mindezek tudatában Malan 1954-es nyugdíjba vonulását követően jelezte, hogy Havenga, akinek Afrikáner Pártja addigra beolvadt a HNP-be, lehetne az ő utódja. E jóváhagyás ellenére azonban a párt keményvonalasabb tagjai jelezték, hogy meg fogják támadni az utódlást, mert úgy érezték, Havenga túlságosan mérsékelt politikát folytatott az utóbbi években. Havenga kikapott Hans Strijdomtól, aki így Dél-Afrika következő miniszterelnöke lett.[18][19]
A veresége után visszavonult a politikától, 1957. március 14-én hunyt el Fokvárosban.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b 20th Century Press Archives. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ N.G. Garson, 'Oswald Pirow' entry in Oxford Dictionary of National Biography
- ↑ Ronald Hyam & Peter Henshaw, The Lion and the Springbok: Britain and South Africa since the Boer War, Cambridge University Press, 2003, p. 126
- ↑ Neil Roos, Ordinary Springboks: White Servicemen And Social Justice In South Africa, 1939–1961, Ashgate Publishing, 2005, p. 21
- ↑ 'Tour Of England And N. America' ch.60 of 'Grey Steel': A biography of J C Smuts. www.ourcivilisation.com. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ Howard Brotz, The Politics of South Africa: Democracy and Racial Diversity, Oxford University Press, 1977, p. 14
- ↑ African History and Culture (angol nyelven). ThoughtCo. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ Newell Maynard Stultz, Afrikaner Politics in South Africa, 1934–1948, University of California Press, 1974, p. 84
- ↑ Maynard Stultz, Afrikaner Politics in South Africa, p. 75
- ↑ Maynard Stultz, Afrikaner Politics in South Africa, p. 90
- ↑ Maynard Stultz, Afrikaner Politics in South Africa, p. 102
- ↑ Maynard Stultz, Afrikaner Politics in South Africa, pp. 103–105
- ↑ Maynard Stultz, Afrikaner Politics in South Africa, p. 144
- ↑ Brotz, The Politics of South Africa, p. 17
- ↑ Maynard Stultz, Afrikaner Politics in South Africa, p. 162
- ↑ Brotz, The Politics of South Africa, pp. 17–20
- ↑ SOUTH AFRICA: Exit the Boer Moses - TIME. web.archive.org, 2012. október 24. [2012. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 30.)
- ↑ The Union in Danger - TIME. web.archive.org, 2008. december 15. [2008. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. június 30.)