Főmenü megnyitása

Niszibisz

egykori város az ókori Mezopotámiában

Niszibisz ókori nagyváros volt Mezopotámiában, a Mügdoniosz folyó partján. Mai neve Nusaybin, Törökország Mardin tartományában.

Niszibisz
Szent Jakab templom romja
Szent Jakab templom romja

Ország Törökország
Elhelyezkedése
Niszibisz (Törökország)
Niszibisz
Niszibisz
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 37° 04′ 12″, k. h. 41° 12′ 52″Koordináták: é. sz. 37° 04′ 12″, k. h. 41° 12′ 52″
A Wikimédia Commons tartalmaz Niszibisz témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A mai Törökországban, a szír határ közelében található.

TörténeteSzerkesztés

A város története több mint háromezer évre nyúlik vissza. Nevét az asszír források említették először Kr. e. 900 körül. A Mügdoniosz folyó partján fekvő település fontos közlekedési és kereskedelmi csomópont volt. Szeleukidák, örmények, rómaiak, pártusok és szásszánidák is harcoltak érte, gyakran cserélt gazdát, népessége etnikailag és vallásilag is vegyes volt. A makedón uralom alatt Mügdoniai Antiochia néven volt ismert. A római időkben Septimius Severus császár (193–211) megerősítette és a Római Birodalom keleti végvárává tette. Iovianus császár 363-ban végleg átengedte a perzsáknak, kereskedő lakói Amidába és Edesszába távoztak. A város 640-ben arab, majd török uralom alá került, ma csupán kis mezőváros.

A városnak ősi keresztény múltja volt. Iskolája „niszibiszi iskola” néven lett híres. Az ottani arám dialektusban alakult ki a szír irodalom, amelynek alapítója és legjelentősebb képviselője Szír Szent Efrém volt.

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

  • Szír Szent Efrém itt született 306-ban. Szülei keresztény hitben nevelték, de csak tizennyolc éves korában kereszteltették meg. Efrém akkoriban Niszibiszi Szent Jakab püspök mellett élt, de nagy hatással volt rá Vologezesz püspök is. Hamarosan a niszibiszi iskola ünnepelt tanára lett, ahol elsősorban a Szentírás tanulmányozása folyt. Tanítói munkája mellett gazdag írói tevékenységet fejtett ki. Ekkor keletkeztek hitrõl szóló beszédei. Csak 363 körül, Iovanius császár idejében, amikor Niszibisz a perzsáké lett, vonult vissza a nyugatra eső Edesszába (ma Urfa, Délkelet-Törökországban).

ForrásokSzerkesztés

  • Katolikus szentek [1]
  • Magyar Katolikus Lexikon
  • [2]