Főmenü megnyitása

Noferkauré az ókori egyiptomi VIII. dinasztia egyik uralkodója volt, az első átmeneti kor idején. A torinói királylista legújabb rekonstrukciója szerint dinasztiájának tizenötödik uralkodója volt.[1][2][3][4] Székhelye Memphisz volt,[5] uralma valószínűleg nem terjedt ki egész Egyiptomra.

Noferkauré
előd
egyiptomi fáraó
utód
Kakauré Ibi (?)
VIII. dinasztia (?)
Noferkauhór (?)

Noferkauré kártusa az abüdoszi királylistán
Noferkauré kártusa az abüdoszi királylistán

Uralkodása 4 év 2 hónap, i. e. 2160 körül
Prenomen
<
N5nfrD28
Z2
>

nfr-k3.w-rˁ
Noferkauré
lelkei tökéletesek”

EmlítéseiSzerkesztés

Noferkauré neve az 54. helyen szerepel a XIX. dinasztia idején, jó 900 évvel az első átmeneti kor után összeállított abüdoszi királylistán. A torinói királylista sérült azon a helyen, ahol Noferkauré neve következne (az 5. oszlop 11. soránál), de uralkodásának hosszát megőrizte: 4 év, 2 hónap, 0 nap.[1][4][6]

Noferkauré egyetlen korabeli említése egy mészkősztélére írt töredékes dekrétum, a koptoszi dekrétumok közül a „h” jelű, melyben Min koptoszi templomának szánt áldozatokról van szó.[4] A két fennmaradt töredék egyikét Edward Harkness adományozta a Metropolitan Művészeti Múzeumnak, amelynek 103-as galériájában állították ki.[7] A dekrétum Noferkauré uralkodásának negyedik évében készült; ennél magasabb uralkodási évszáma a dinasztia egyetlen uralkodójának sincs.[8] A dekrétumon a király Hórusz-nevének első jele:

 

azaz a ḫˁ hieroglifa teljes bizonyossággal kivehető, a második jel olvasata vitatott. Von Beckerath nem egészíti ki, Darrell Baker és William C. Hayes Habauként olvassák.[2][4][8] A dekrétum címzettje Felső-Egyiptom kormányzója, Semai volt, aki parancsot kapott, hogy rendszeresen lássa el meghatározott mennyiségű áldozattal Min templomát és talán a király kultuszszobrát is.[8]

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Neferkaure című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. a b Kim Ryholt: The Late Old Kingdom in the Turin King-list and the Identity of Nitocris, Zeitschrift für ägyptische, 127, 2000, p. 99
  2. a b Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen. Deutscher Kunstverlag, München/ Berlin 1984, ISBN 3-422-00832-2, p. 59, 187.
  3. Thomas Schneider: Lexikon der Pharaonen. Albatros, Düsseldorf 2002, ISBN 3-491-96053-3, p. 174.
  4. a b c d Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 272-273
  5. Ian Shaw: The Oxford History of Ancient Egypt, ISBN 978-0192804587
  6. Jürgen von Beckerath: The Date of the End of the Old Kingdom of Egypt, JNES 21 (1962), p.143
  7. A dekrétum a MET katalógusában
  8. a b c William C. Hayes: The Scepter of Egypt: A Background for the Study of the Egyptian Antiquities in The Metropolitan Museum of Art. Vol. 1, From the Earliest Times to the End of the Middle Kingdom, MetPublications, 1978, pp.136-138, online