Norman Earl Thagard

Norman Earl Thagard Dr. (Marianna, Florida, 1943. július 3. –) amerikai űrhajós.

Norman Earl Thagard
Született	1943. július 3. (80 éves) Marianna
Iskolái	Floridai Egyetem Florida Állami Egyetem Paxon School for Advanced Studies
Rendfokozat	captain
Űrben töltött idő	202 404 perc
Repülések	STS–7 STS–51–B STS–30 STS–42 STS–71 Szojuz TM–21
Kitüntetései	Air Medal Barátságért Érdemrend Medal "For Merit in Space Exploration" United States Astronaut Hall of Fame NASA Distinguished Service Medal International Space Hall of Fame
A Wikimédia Commons tartalmaz Norman Earl Thagard témájú médiaállományokat.

Életpálya

1966-ban végzett a Floridai Állami Egyetemen, ahol 1966-ban villamosmérnök doktorátust szerzett. 1967-től haditengerészeti pilóta, Vietnámban 163 bevetésen vett részt. Az VMFA-333, VMFA-115 valamint az VMFA-251 repülőgéptípusokon szolgált. Több mint 2200 órát töltött a levegőben. Orvosi tanulmányokat levelező szakon folytatva 1977-ben vizsgázott a Texasi Egyetem Oktató Kórházában.

1978. január 16-tól részesült űrhajóskiképzésben. Öt űrszolgálat alatt összesen 140 napot, 13 órát és 24 percet töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 1996. január 3-án fejezte be. A Floridai Egyetem professzora.

Űrrepülések

• STS–7 a Challenger űrrepülőgép második repülése, küldetés specialista. Összesen 6 napot, 2 órát és 23 percet töltött a világűrben. Kettő műholdat telepítettek: a kanadai (ANIK C-2) és az indonéziai (Palapa B1). Az űreszközöket a beépített kanadai Remote manipulátor rendszer (RMS) segítségével emelték ki a raktérből. Működtették az első amerikai /német hordozható anyagtudomány laboratóriumot (OSTA-2). Vizsgálatot végeztek a folyamatos elektroforézis rendszer (CFES) alkalmazásával. Elvégezték a monodiszperz Latex reaktorra (MLR) meghatározott kísérleteket. Dr. Thagard különböző orvosi vizsgálatok végzett, az adatok összefüggően tartalmazta az űrhajósok fiziológiai változásait.
• STS–51–B a Challenger űrrepülőgép hetedik repülése, küldetés specialista. Összesen 7 napot, 0 órát és 8 percet töltött a világűrben. Feladat volt a NUSAT műhold telepítése, több állatkísérletet végeztek (24 patkány és két mókus majom) . Geofizikai és orvosbiológiai kísérleteket végeztek. Magokat tettek ki sugárterhelésnek.
• STS–30 az Atlantis űrrepülőgép negyedik repülése, küldetés specialista. Összesen 4 napot, 0 órát és 56 percet töltött a világűrben. A program részeként telepítették a Vénusz-kutatást segítő első planetáris szondát, a Magellant. A Vénuszhoz érve speciális radarberendezésével térképezte a felszínt. Különféle folyadékokkal végeztek kutatást, tanulmányozták a földi viharok jelnségét.
• STS–42 a Discovery űrrepülőgép 14. repülésén küldetés specialistája. A Spacelab mikrogravitációs laboratórium tudományos munkatársa. Második űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 1 órát, 14 percet és 44 másodpercet (193 óra) töltött a világűrben. 4 701 140 kilométert (2 921 150 mérföldet) repült, 129 alkalommal kerülte meg a Földet. 55 tudományos kísérletet végeztek a repülés időtartamában.
• Szojuz TM–21 kutatóűrhajósa. Az első amerikai űrhajós, aki egy Szojuz űrhajó fedélzetén indult hosszú távú szolgálatra a Mir-űrállomás fedélzetére. Összesen 115 napot, 8 órát és 43 percet töltött a világűrben. Űrtartózkodása alatt 28 típusú kísérletet végzett. Leszálláskor az STS–71 az Atlantis űrrepülőgép fedélzetén tért vissza a Földre.

Források

• Norman Earl Thagard. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. július 30.)
• Norman Earl Thagard. astronautix.com. (Hozzáférés: 2012. július 30.)
• Norman Earl Thagard. windows2universe.org. (Hozzáférés: 2013. július 30.)
• Norman Earl Thagard. jsc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. július 30.)