Norvég erdei macska

A norvég erdei macska Norvégiából származik, norvégül Skoggat, Skaukatt, Wegrie, Norsk Skogkatt, egyéb neve még az erdei macska is.

Norvég erdei macska
Fajtagazda ország	Norvégia
Fajtaleírás
Érvényes standard	AACE, CFA, ACFA, CCA, TICA, ACF, FIFe

Norvég erdei macska a természetben

Története

A skandináv mitológiában és népi mondákban betöltött szerepe: a norvég erdei macskáról számos legenda, illetve népi hiedelem kering. A mitológia szerint ez a macska húzta Freyának, a szerelem és termékenység istennőjének a kocsiját, és Thor, a leghatalmasabb isten sem tudta felemelni ezt az állatot. A népi mondákban valamiféle „tündér-keresztanyaként” ábrázolják, és ő hozza a gyerekeknek az ajándékot és az édességet, méghozzá a bozontos farkára kötve.

A norvég erdei macska kialakulására két magyarázat is fennmaradt. Az egyik szerint a vikingek hozták be Kis-Ázsiából, hogy a hajóikban élő patkányokra vadásszanak. Később a vikingek elvitték az amerikai kontinensre, és ezzel elősegítették a Maine Coon kialakulását. A Közép- és Észak-Európába bevándorló ázsiai törzsek hozták magukkal az angóra és egyéb keleti macskákat Skandináviába.

Az erdei macskák apránként elhagyták az erdőt és beköltöztek a farmokra. Tenyészteni 1930-ban kezdték, a Norvég szelekciós program keretében. Több példányt is bemutattak az oslói kiállításon, majd 1972-ben hivatalosan is elismerték a fajtát. 1975-ben megalakult az első norvég erdei macska fajtaklub. Az F.I.Fe 1977-ben ismerte el a fajtát. Még ebben az évben létrehozták a fajtastandardot. Az első norvég erdei macskák 1979-ben kerültek Németországba, majd Európa más országaiba.

A vadászok bundájukért vadászták őket, ezért „macska-népszámlálást” tartottak, amin mindössze 480 párt számoltak, ennek következtében 1980-ban védett állattá nyilvánították. Franciaországba, illetve az Egyesült Királyságba 1982-ben érkezett. A fajtastandardot egy Pans Truls nevű macskáról mintázták. Az első macskák fajtakönyvezését egy bizottság végezte, amely elment a bejelenteni kívánt macska tulajdonosához, és ha az megfelelt a fajtastandardnak, törzskönyvezték. Mára már zárt a törzskönyv, tehát nem törzskönyveznek ismeretlen alomból származó macskákat.

Megjelenése

Általános megjelenés: impozáns megjelenésű – a Maine Coon után a legnagyobb macska -, testtömege elérheti a 10 kg-ot is (a hímek esetében). Félhosszú bundáját a kemény skandináviai éghajlatnak köszönheti, amelyhez túlélése érdekében alkalmazkodnia kellett. Aljszőrzete gyapjas, fedőszőrzete hosszú és zsíros, télen szinte olajosan csillog. Nagy eső vagy hófúvás után az állat egyszerűen megrázza magát – és máris szinte tökéletesen száraz.

Viselkedése: Könnyen alkalmazkodik minden helyzethez, kiegyensúlyozott, nyugodt állat, azonban nem tanácsos kizárólag lakásban tartani. Impozáns megjelenése és nagy testsúlya ellenére nem agresszív. A magatartásában valami sajátos kettősség tapasztalható. A lakásban szelíd, kedves, simulékony, szereti, ha becézgetik, simogatják, de mihelyt kikerül a szabadba, szinte megközelíthetetlené válik. Visszaköveteli magának a régi élet szabadságát.

Fej: háromszög alakú, ugyanolyan széles, mint amilyen hosszú. Az arcorri rész az arc vonalát követi, a bajusztő nem emelkedik ki. Orra közepesen hosszú. Álla erős, inkább négyszögletes, mint gömbölyű, sohasem hegyes.

Fülek: közepesen nagyok, alapjuknál nyitottak és szélesek, végük enyhén lekerekített, egymástól távol állók.

Szemek: nagyok, mandula-alakúak, enyhén ferde metszésűek. Minden szín elfogadott, de a zöld és az arany szín a kívánatos.

Nyak: közepesen hosszú, izmos, erőteljes.

Törzs: masszív, robusztus, erőteljesnek hat. Közepesen hosszú, mellkasa széles, gömbölyű. Csontozata és izomzata nehéz.

Végtagok: lábai közepesen hosszúak, izmosak, erős csontozatúak. A hátsó lábak hosszabbak, mint az elsők. Mancsa nagy, kerekded. Minden lábujj közt szőrpamacsok vannak. Ujjai zártak.

Farok: hosszú, bozontos, a farok végének a nyakig kell érnie.

Szőrzet: kettős bunda. Szőre közepesen hosszú, az aljszőrzet igen hosszú, gyapjas. A sima, olajos védőszőrök vízlepergetők. A szőrzet hossza nem egyenletes az egész testen: a vállakon rövidebb, a háton és a combokon egyre hosszabb.

Kondíció: figyelmes, határozott, izmos macska.

Források

• Albert Pintera: Macskák: 106-109. o.
• Prof. Bernad-Marie Paragon – Jean-Pierre Vaisseire: Macska enciklopédia: 1. kötet 103, 105. o.
• Szinák János – Veress István: Macska kalauz: 128.-129.-130. o.