Nyárfa-zöldbagoly

Európában honos lepkefaj

A nyárfa-zöldbagoly (Earias vernana) a pamacsosszövőfélék családjába tartozó, Európában honos lepkefaj.

Nyárfa-zöldbagoly
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Ízeltlábúak
Osztály: Rovarok
Rend: Lepkék
Család: Pamacsosszövőfélék (Nolidae)
Nem: Earias
Tudományos név
Earias vernana
(Fabricius, 1787)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárfa-zöldbagoly témájú médiaállományokat és Nyárfa-zöldbagoly témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

A nyárfa-zöldbagoly szárnyfesztávolsága 2-2,1 cm. Elülső szárnya fehéreszöld vagy finom kékeszöld, a felső széle világosabb, a külső pereme sötétebb zöld. Keresztben két nagyjából párhuzamos, sötétebb zöld, töredezett, hullámos, homályos rajzolatú vonal húzódik rajta. A hátsó szárny, mindkét szárny fonákja és rojtja fehér. Tora halványzöld, potroha fehér.

Változékonysága nem számottevő.

Hernyója zöldes- vagy szürkésfehér, minden szelvényén négy apró, szőrös bibircs van. Hátát kis barnásvörös pontok tarkítják. Légzőnyílásai feketék, feje feketésbarna, torlábai feketék, hasa és haslábai piszkosfehérek.

Bábja vörösesbarna, ibolyás csíkokkal.

Hasonló fajok

szerkesztés

A fűzfa-zöldbagoly hasonlít hozzá.

Elterjedése

szerkesztés

Európában honos az Ibériai-félszigettől az Urálig. Magyarországon országszerte megtalálható, de sehol sem tömeges.

Életmódja

szerkesztés

Nyárfásokban, vízmenti galériaerdőkben, láperdőkben él.

Évente két (hűvösebb éghajlaton a második csak részleges, délen lehet egy harmadik nemzedéke is) generációja nő fel április-júniusban és július-augusztusban. Éjszaka aktív. A hernyó különféle nyárfafajok, elsősorban a fehér nyár leveleivel táplálkozik, a felszínüket rágja le. Az ágak csúcsán lévő fiatal leveleket összefonja és itt rejtőzik. Barna szövedékét a levelek fonákjáról lerágott gyapjúval fedi és ágra erősíti. Báb formában telel át.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés