Főmenü megnyitása

Nyizsnyekamszki-víztározó

mesterséges tó Oroszországban

A Nyizsnyekamszki-víztározó (oroszul: Нижнекамское водохранилище) Oroszországban, a Káma folyón kialakított vízlépcsősor „alsó” része, harmadikként megépített nagy víztározója. (Először a Kámai-víztározó, majd a Votkinszki-víztározó készült el).

Nyizsnyekamszki-
víztározó
Nishnekamsk reservoir Naberezhnye Chelny.JPG
Ország(ok) Oroszország
Vízgyűjtő terület366 000 km2
Elsődleges források Káma
Elsődleges lefolyások Káma
Hosszúság200 km
Szélesség15 km
Felszíni terület1084 km2
Legnagyobb mélység20 m
Víztérfogat2800 km3
Tszf. magasság68 m
Elhelyezkedése
Nyizsnyekamszki- víztározó (Tatárföld)
Nyizsnyekamszki- víztározó
Nyizsnyekamszki-
víztározó
Pozíció Tatárföld térképén
é. sz. 55° 53′, k. h. 52° 45′Koordináták: é. sz. 55° 53′, k. h. 52° 45′
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyizsnyekamszki-
víztározó
témájú médiaállományokat.

A tervekSzerkesztés

A terv relizálása 1963-ban kezdődött. A vízerőműt a gáttal Nyizsnyekamszkhoz közel, Naberezsnije Cselni városnál építették fel és 1250 MW végleges teljesítményre tervezték. A gát mögött létesítendő víztározó vízszintjét 68 m abszolút magasságban határozták meg (feltöltött állapotban). Ezzel a vízszinttel számolva a tervezett víztározó befogadóképessége 12,9 km³; hossza 270 km; maximális szélessége 25 km; a vízfelszín területe 2580 km².

A megvalósításSzerkesztés

A tározó 1979-re készült el, de feltöltését egy közbenső értéknél, 62 m-es vízszintnél leállították. 1986-ban a szovjet Tervhivatalban úgy vélték, hogy nem célszerű a tározót 68 m-re feltölteni, habár ezzel a vízerőmű teljesítménye több mint duplájára emelkedhetne. (Megjegyzendő, hogy a Kámán lejjebb, Nyizsnyekamszktól kb. 40 km-re ekkor már javában épült a tatárföldi atomerőmű, melynek épülete egyébként szintén befejezetlenül áll.) Az előirányzott 68 m-es vízszint elérését az 1990-es évek elejére tervezték, a Szovjetunió felbomlását követő válság és a környezetvédők erősödő tiltakozása miatt azonban a folytatás elmaradt.

Így a tározó vízfelületének területe a tervezettnél 2,5-szer kisebb lett; ráadásul csaknem a felét sekély, legfeljebb 2 m mély részek alkotják. A megvalósult víztározó:

  • befogadóképessége: 2,9 km³
  • hossza 185 km a Kámán és 157 km a Belaján
  • maximális szélessége 15 km, átlagos szélessége 4 km
  • átlagos mélysége 3,3 m, maximális mélysége 20 m
  • a vízfelszín területe (feltöltött állapotban) 1080 km².

Ebben a helyzetben a vízerőmű a tervezetthez képest csupán 34%-os teljesítménnyel üzemel. Később (2013-ban vagy már jóval korábban) a vízszintet a biztonságos hajózás érdekében a három érintett köztársaság megállapodása alapján 1,3 m-rel megemelték.[1]

A föderációs kormányzat távlati energiagazdálkodási tervében szerepel a víztározó 68 m-re történő feltöltése, az ehhez szükséges munkák elvégzése. A megvalósítás nem egyformán érintené a köztársaságokat: Tatárföldet, melynek területén van a vízerőmű, Udmurtföldet és Baskíriát, valamint a Permi határterületet.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés