Főmenü megnyitása

Obál Ferenc (Budapest, 1916. szeptember 28.Budapest, 2012. április 9.) erdélyi magyar orvos, szakíró.

Obál Ferenc
Született 1916. szeptember 28.
Budapest
Elhunyt 2012. április 9. (95 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
orvosi szakíró

ÉletútjaSzerkesztés

Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem Orvosi Karán (1936-40), illetve Heidelbergben (1937-38) végezte, diplomát Budapesten nyert. 1940-ben került a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Élettani Intézetébe, 1945-től a marosvásárhelyi OGYI Kórélettani, majd Élettani és Gyógyszertani Intézetének vezetője. Mint szerződéses magyar állampolgár 1953-ig dolgozott itt, akkor visszatért Budapestre, és az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet élettani osztályának vezetője, 1958-tól a szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének igazgatója, 1986-tól szaktanácsadója lett. 1995-ben a Román Orvosi Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta; 1996-ban a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktorává avatta.

MunkásságaSzerkesztés

Több mint 280 tudományos dolgozata jelent meg magyar, román, német és angol nyelven, többek közt a fertőző betegségek kórélettanáról, a bélbolyhműködésről és bélfelszívódásról, a lép élettanáról, az agyműködésről és nyirokkeringésről, a hőszabályozásról és az alvásról. Szerkesztette Az emberi test VI. és VII. kiadását (Budapest 1982, 1986).

Az 1940-45, illetve 1945-53 közötti kolozsvári és marosvásárhelyi egyetemi emlékeiről 1996-ban megrendezett tudományos konferencián tartott előadásaiban emlékezett meg (Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai. Kiállítás és konferencia. Emlékkönyv. Budapest 1996. 97-113).

Kőnyomatos jegyzetei: Általános kórtan; Az idegrendszer kórtana; Kórélettani gyakorlati jegyzet; Kórélettan I-III; Gyógyszertan (Marosvásárhely 1950-55).

ForrásSzerkesztés