Ofeq–1

izraeli felderítő műhold

Ofeq–1 az első izraeli műhold, első generációs teszt optikai felderítő műhold. Izrael lett a 8. nemzet, aki saját hordozóeszközzel állított pályára műholdat.

Ofeq–1
ŰrügynökségIsrael Space Agency
GyártóIsrael Aerospace Industries (IAI)
Típus
  • technológiai kísérleti műhold
  • megszűnt entitás
Indítás dátuma1988. szeptember 19.
Indítás helyePalmachim légitámaszpont
HordozórakétaShavit
Tömeg157
Pályaretrograde orbit

COSPAR azonosító1988-087A
SCN19519
SablonWikidataSegítség

Küldetés szerkesztés

Feladata tesztelni az indítórendszert, a hordozórakétát, az irányító, követő és ellenőrző technikai rendszert, az űreszköz technikai elemeinek működőképességét mikrogravitációs környezetben, illetve a földi adatfeldolgozó működését.

Jellemzői szerkesztés

Gyártotta az Israel Aircraft Industries Ltd. (IAI), az Elbit Systems El- Op valamint az Izraeli Űrügynökség (ISA), üzemeltette a Hadsereg. Ofeq–2 az ikerműholdja.

Megnevezései: Ofeq; Offek; Ofek (héberül: אופק; Horizont); COSPAR: 1988-087A; SATCAT kódja: 19519.

1988. szeptember 19-én a Palmachim légi támaszpontról, a telepített indítóállványról egy hordozórakétával állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális pályája 98,8 perces, 142,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 250 kilométer, az apogeuma 1149 kilométer volt. A kialakított retrográd pályaelemek lehetővé teszik, hogy a műhold naponta, mintegy hat alkalommal átrepüljön Izrael és a szomszédos országok felett. Az amerikai és az orosz műholdak egy vagy két alkalommal repülnek át a megfigyelendő terület felett.

Az űreszköz formája egy szabálytalan nyolcszögletű prizma, építési anyaga alumínium. Giroszkóppal háromtengelyesen forgás stabilizált egység. Magassága 2,3, alaplapjának átmérője 1,2, fedőlapjának átmérője 0,7 méter, tömege 155 kilogramm. Felderítő feladatán túl a Föld mágneses mezejét mérte. Ultraibolya, látható képalkotó érzékelőkkel, valamint magnetométerrel volt felszerelve. Tervezett szolgálati ideje néhány hét. Telemetria rendszere antennái segítségével biztosította a kapcsolattartást, adatszolgáltatást. Az űreszköz felületét napelemek (16 darab) borították (246 W), éjszakai (földárnyék) energia ellátását újratölthető nikkel-kadmium akkumulátorok (7 Ah) biztosították.

1989. január 14-én 117 nap (0,32 év) után belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források szerkesztés

  • Ofeq–1. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
  • Ofeq–1. nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
  • Ofeq–1. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
  • Ofeq–1. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. április 20.)
  • Ofeq–1. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2014. április 20.)

Elődje:
Program kezdete

Ofeq-program
1988–2014

Utódja:
Ofeq–2