Országos képzési jegyzék
| Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
Az országos képzési jegyzék olyan képzési jegyzék, amely egy adott országban hivatalosan megszerezhető valamennyi szakképesítést tartalmazza. Magyarországon egyetlen ilyen van, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék.
Az országos képzési jegyzék (röviden OKJ) tartalmazza a Magyarországon hivatalosan megszerezhető szakképesítéseket. A Jegyzék korábban körülbelül 900 szakképesítést tartalmazott, de 2008-ra, a korszerűbb szakképzési rendszer bevezetése után ez a szám a felére csökkent. 2020-tól a képzési jegyzék jelentősen átalakul, jóval kevesebb szakmát fog tartalmazni.[1]
Jogszabályok
szerkesztés- A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pont
- A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. §-a kimondja, hogy „A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai:
- a) az alapképzés,
- b) a mesterképzés,
- c) a doktori képzés.”
- A 113. § kimondja, hogy
- „A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján nyilvántartásba vett felsőfokú szakképzés 2012 szeptemberét követően nem indítható. A már megkezdett képzések változatlan feltételek mellett kifutó rendszerben – de legfeljebb a 2015/2016-os tanévben – fejezhetők be.”
A régi és az új OKJ-ban egyaránt szereplő adatok
szerkesztés| Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
|
A vonatkozó kormányrendelet 1. melléklete (táblázat 5. sora szerint 9 oszlopban) tartalmazza az OKJ-ben kötelezően szereplő adatokat:
- Szakképesítés azonosító száma
- Szakképesítés megnevezése
- Szakképesítés köre és hozzátartozó szakképesítés megnevezése
- Szakmacsoport
- Jegyzékbe kerülés éve
- Kizárólag iskolai rendszerben oktatható
- Maximális képzési idő
- FEOR szám
- A szakképesítésért felelős miniszter
A 15 jegyű OKJ számot az 1. (hét számjegy) és a 3. (nyolc számjegy) oszlopban szereplő számok mutatják.
„(5) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.”
– A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról
Az említett kormányrendelet mellékletében lévő táblázatban feltűnően kevés a több éves képzés, amiből arra lehet következtetni, hogy az OKJ nem teljes körű, azaz a nappali képzés keretében szerezhető végzettségek, szakképesítések itt nem lelhetőek fel minden esetben. Erre utal a szakképesítés megnevezéséhez kapcsolódó kevés kimeneti 55-ös (felsőfokú érettségivel) és 61-es (felsőfokú felsőfokúval) kód is. Ez utóbbinak bemenete lehetne az 55-ös kód (pl. nem található orvos-mérnök, mérnök-közgazda stb.); ez azt is jelentheti, hogy kevés a felsőfokú képzettséget igénylő továbbképzés Magyarországon.
Az új OKJ felépítési irányelvei
szerkesztés- Moduláris szakmaszerkezet
- A moduláris szerkezet azt jelenti, hogy a rokonszakmák közös tudásanyagát mostantól ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így, aki egy szakma megszerzése során sikeres vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy – az első szakma keretében már megismert – része alól is.
- Rész-szakképesítések
- Ezek segítségével lehetővé válik, hogy az se maradjon szakma nélkül, aki az elkezdett képzést valamiért nem tudja befejezni, illetve a vizsgán nem tud minden feladatot az elvárt szinten teljesíteni. Az így megszerzett rész-szakképesítések – amellett, hogy akár az elhelyezkedést is lehetővé teszik – azt is biztosítják, hogy később a már megszerzett ismeretek beszámításával folytathassuk a tanulást.
- Elágazások, ráépülő szakképesítések
- A szakképesítések ezentúl sokkal szorosabb kapcsolatban állnak egymással, így – amellett, hogy az OKJ is átláthatóbbá válik – hatékonyabb képzési pályák (például egymásra épülő szakmák megszerzése) jöhetnek létre.
- Szakképesítések száma
- A korábbi OKJ 800 szakmájával szemben az új OKJ-ban csak 400 van, ez azonban messze nem jelenti azt, hogy csökkent volna a szakmakínálat. Egy soron belül ugyanis több elágazást, ráépülő szakképesítést is találhatunk. Ha ezeket összeszámoljuk, akkor az eddiginél több, 1000 fölötti megszerezhető szakmát kapunk.
- Új típusú OKJ-szám
- Az új Képzési Jegyzék bevezetésével az OKJ-azonosító is megváltozik. Az eddig 8 számjegyű kód helyét egy hosszabb, 15 számból álló azonosító veszi át, ami maga is leírja az adott szakma helyét a rendszerben, az OKJ-szám is tükrözi ezentúl az egyes szakképesítések kapcsolatát, viszonyát. A 15 számjegyű OKJ-t általában szakmai jogszabályok is tartalmazzák.
A 15 számjegyű OKJ-szám felépítése néhány példán keresztül
szerkesztésNéhány példa:
- 21 Segédmunkás és Takarító Képzések
- 33 622 01 1000 00 00 Dísznövénykertész
- 33 621 02 0100 21 02 Mezőgazdasági munkás
- 40 Koktél Mixer és Vegyi Képzések
- 61 861 01 0010 61 02 Katasztrófavédelmi – polgári védelmi szervező
- 54 524 01 0001 54 01 Farmakológus
- 54 850 02 0100 33 01 Agrárkörnyezetvédelmi ügyintéző
- 52 344 03 0001 54 02 Pénzügyőr jövedéki szakelőadó
- Az első és második számjegy jelöli a szintet (példáinkban: 21, 33, 33, 40, 61, 54, 54, 52)
- 21 = alapszintű, befejezett iskolai végzettség nélkül
- 31 = középszintű, általános iskolai végzettséggel
- 33 = középszintű, tizedik évfolyam elvégzése után
- 40 = középszintű, tizenegyedik évfolyam elvégzése után
- 51 = középszintű, középiskola utolsó évfolyama után
- 52 = középszintű, érettségivel (közvetlen érettségi után, ha a középiskolai képzés időtartamába beleintegrálták a szakmai képzést is)
- 54 = emelt szintű, érettségivel (érettségi utáni plusz egy év szakmai képzés, a tizenharmadik évfolyam után)
- 55 = felsőfokú, érettségivel (érettségi utáni plusz két év szakmai képzés után)
- 61 = felsőfokú, felsőfokú végzettséggel.
- A 3-5. számjegy a tanulmányi területet jelzi főcsoportonként, aminek első számjegye (példáinkban: 6, 6, 8, 5, 8, 3) az International Standard Classification of Education[1] (az Oktatás Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszere) rendszerét követve a következő:
- 1 = oktatás
- 2 = humán tudományok és művészetek
- 3 = társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések
- 4 = matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések
- 5 = műszaki, ipari és építőipari képzések
- 6 = mezőgazdaság
- 7 = egészségügyi és szociális gondoskodás
- 8 = szolgáltatás.
- A 6-7. számjegy sorszám, amely az azonos szintű és azonos tanulmányi területű szakképesítések elkülönítésére szolgál (példáinkban: 01, 02, 01, 01, 02, 03).
- A 8-11. számjegy azt jelenti, hogy az adott szakképesítés milyen szakképesítés körbe tartozik:
- 1000 = alap
- 0100 = rész
- 0010 = elágazó
- 0001 = ráépülő.
- A 12-13. számjegy a rész, elágazó, ráépülő szakképesítés szintjét jelzi az első két számjegynél ismertetett kódok szerint, amennyiben ez szükséges:
- 00 = alapvégzettség, nem szükséges a kiegészítés
- 21 = alapszintű, befejezett iskolai végzettség nélkül
- 61 = felsőfokú, felsőfokú végzettséggel
- 54 = emelt szintű, érettségivel
- 33 = középszintű, tizedik évfolyam elvégzése után.
- Ez a két számjegy az első két számjegynél alacsonyabb és magasabb is lehet, a 8-11. számjegy függvényében. Tükrözi azt a szintet, amelyen a képzést teljesítette a képzésben részt vevő személy.
- A 14-15. számjegy sorszám, amellyel az azonos szintű rész, elágazó, ráépülő képzéseket különböztetik meg (példáinkban: 00, 02, 02, 01, 01, 02).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ ISCED – Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere Archiválva 2014. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben ofi.hu
Források
szerkesztésJogszabályok
szerkesztés- 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
- 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
OKJ
szerkesztés- Országos Modultérkép Archiválva 2014. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Országos Képzési Jegyzék