Az olajlégy (Helaeomyia petrolei) a rovarok (Insecta) osztályának kétszárnyúak (Diptera) rendjébe, ezen belül a légyalkatúak (Brachycera) alrendjébe és a vízilégyfélék (Ephydridae) családjába tartozó faj.

Olajlégy
Imágó és
lárva egy gyűjteményből
lárva egy gyűjteményből
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Kétszárnyúak (Diptera)
Alrend: Légyalkatúak (Brachycera)
Alrendág: Valódilégy-alakúak (Muscomorpha)
Tagozat: Homlokréses legyek (Schizophora)
Csoport: Torpikkelyesek (Calyptratae)
Öregcsalád: Ephydroidea
Család: Vízilégyfélék (Ephydridae)
Alcsalád: Discomyzinae
Nemzetség: Psilopini
Nem: Helaeomyia
Faj: H. petrolei
Tudományos név
Helaeomyia petrolei
(Coquillett, 1899)
Szinonimák
  • Psilopa petrolei Coquillett, 1899
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Olajlégy témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Olajlégy témájú médiaállományokat és Olajlégy témájú kategóriát.

Ennek a légynek a lárvája elpusztult rovarokkal táplálkozik, melyek (kő)olajtócsákban estek csapdába. Ez az egyetlen ismert faj, mely nyers olajban fejlődik. A nyers olaj egyébként igen mérgező a rovarok számára.[1]

Előfordulása szerkesztés

Az olajlégy egy kaliforniai légyfaj, amelyet először egy Los Angeles melletti természetes aszfalttóban, az úgynevezett La Brea kátránytóban (La Brea Tar Pits) lévő kőolajban fedezték fel.[2] Azóta máshol is találtak olajlegyeket.

Megjelenése szerkesztés

Az imágó körülbelül 5 milliméter hosszú. A teste fekete színű, de a feje világosabb. Az egyensúlyozó szerve, azaz a billér kissé sárgás színű, fehér bunkóval a végén. Szemei szőrösek, és a fej közepe felé vannak a legközelebb egymáshoz. A csáp harmadik íze hosszabb, mint a második. A szárnya szürkés árnyalatú és erezett; egyes példányoknál pont látható a szárnyak végén.

Egyedfejlődése szerkesztés

A lárva általában az olaj felszínén úszik, de képes alámerülni hosszabb időre. Párzási és tojásrakási tevékenységük nem ismert, de feltételezett, hogy a petéket nem az olajba rakja a nőstény.[3] A lárva a bebábozódáshoz kimászik a közeli füvek közé.[1]

A lárva nagy mennyiségű nyers olajat és aszfaltot képes megenni. Azonban a táplálkozási kísérletek kimutatták, hogy valójában az olajban található állati eredetű anyagokból táplálkozik, amelyet gyorsan felfal. Annak ellenére, hogy a kőolaj 38 °C-ra is felmelegedik, a lárvában ez sem tesz kárt. Laboratóriumban ennél nagyobb hőt is kibír. A lárva közel 200 000 heterotróf baktériumot tartalmaz és ezek felkeltették azoknak a kutatóknak az érdeklődését, akik olyan mikroorganizmusokat és enzimeket vizsgálnak, melyek képesek ilyen környezetben élni.[2]

William Homan Thorpe publikációjában megjegyzi, hogy ez a légyfaj a biológia kuriozitásai közé tartozik.[4]

Irodalom szerkesztés

  • Thorpe, William Homan: The biology of the petroleum fly (Psilopa petrolei). (hely nélkül): Transactions of the Entomological Society of London 78. 1930. 331–334. o.  

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b "Petroleum fly". Grzimek's Animal Life Encyclopedia. Volume 3: Insects (2nd ed.). The Gale Group. 2004. p. 367. ISBN 0-7876-5779-4. http://www.answers.com/topic/petroleum-fly.
  2. a b Coquillett, Daniel William (1899). "Description of a New Psilopa". Canadian Entomologist 31 (1): 8. doi:10.4039/Ent318b-1. http://www.biodiversitylibrary.org/item/18795.
  3. "Description of a New Psilopa". Canadian Entomologist 31 (1): 8. doi:10.4039/Ent318b-1.http://www.biodiversitylibrary.org/item/18795.
  4. Thorpe, William Homan (1930). "The biology of the petroleum fly (Psilopa petrolei)". Transactions of the Entomological Society of London 78: 331–344.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Helaeomyia petrolei című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.