Főmenü megnyitása

Olcsai-Kiss Zoltán

szobrászművész

Olcsai-Kiss Zoltán (Szalafő, 1895. november 4.Budapest, 1981. január 3.) magyar szobrászművész, Munkácsy-díjas (1953), Kossuth-díjas (1959), érdemes művész (1969).

Olcsai-Kiss Zoltán
Született Olcsai-Kiss Zoltán
1895. november 4.
Szalafő, magyar
Elhunyt 1981. január 3. (85 évesen)
Budapest, magyar
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szobrászművész
Iskolái Budapesti Képzőművészeti Főiskola (1914)
Kitüntetései
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Olcsai-Kiss Zoltán témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

1914-ben a Budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakára jelentkezett, ahol Várday Szilárdnál tanult. 1915-ben behívták katonának, a frontról hadifogolyként Oroszországba került. 1921-ben tért haza, de menekülnie kellett, így Bécsbe szökött. 1923-tól emigrációban töltött 23 évet. Első gyűjteményes kiállítását 1928-ban rendezte meg. Kisméretű szobrait a sèvres-i porcelángyár sokszorosította. 1945-ben újra hazatért. 1946-1947 között képzőművészeti szabadiskolát vezetett. 1948-ban a magyar bábfilmgyártás irányításával bízták meg. 1951-ben az Iparművészeti Főiskola tanárává nevezték ki. 1953-ban saját kérésére oktatói tevékenysége alól felmentették. A szobrászat több műfaját művelte, mintázott köztéri szobrokat, kisplasztikákat, domborműveket és érmeket.

DíjaiSzerkesztés

 
A Táncospár című bronzszobra Kazincbarcikán az Egressy Béni téren (1957)
 
Munkasmozgalmi Pantheon (1958)[1]
 
Olcsai-Kiss Zoltán sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42/1-A-5. A művész saját alkotása.

MunkáiSzerkesztés

  • a Kerepesi temető Munkásmozgalmi Mártíremlékműve (1959)
  • az építészetileg tagolt emlékmű belső domborműveit 1972-ben készítette el (építésze: Körner József)
  • Don Quijote-szobor több változata (pl. Kőbánya, Szent István tér)

KisplasztikáiSzerkesztés

  • Fekvő akt
  • Bölcsődal
  • Bach-muzsika

Fontosabb kiállításaiSzerkesztés

  • Csók Galéria (1975)
  • Nagytétényi Kastélymúzeum (1976)
  • Nagymaros, Szombathely (1977)
  • Csepel (1979)
  • Munkásmozgalmi Múzeum (1981)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Marian Kiss: Ach du großer jiddischer Gott Archiválva 2017. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (németek), arte.tv, ARTE G.E.I.E., 2017-08-22, from 32:10 min.

ForrásokSzerkesztés