Oldenburgi Vilmos gloucesteri herceg
Oldenburgi Vilmos (London, 1689. július 24. – Windsori kastély, 1700. július 30.), angolul: William of Denmark (Oldenburg), dánul: Vilhelm af Danmark, norvégül: Vilhelm av Danmark, skót gaelül: Uilleam na Danmhairg, dán és norvég királyi herceg, az angol és a skót trón várományosa, Gloucester hercege, Anna brit királynő egyetlen gyermeke, aki túlélte a csecsemőkort. Apja Oldenburgi György dán és norvég királyi herceg, Cumberland hercege.
Oldenburgi Vilmos | |
Dániai Vilmos Norvégiai Vilmos Angliai Vilmos Skóciai Vilmos | |
Godfrey Kneller portréja Vilmos hercegről 1700 körül | |
Angol Királyság korona várományosa (második a trónöröklési sorban) | |
William of Denmark (Oldenburg) | |
Uralkodási ideje | |
1689. július 24. – 1700. július 30. | |
Elődje | Stuart Mária |
Utódja | Pfalzi Zsófia |
Skót Királyság korona várományosa (második a trónöröklési sorban) | |
William of Denmark (Oldenburg)/Uilleam na Danmhairg | |
Uralkodási ideje | |
1689. július 24. – 1700. július 30. | |
Elődje | Stuart Mária |
Utódja | Pfalzi Zsófia |
Gloucesteri Hercegség hercege | |
William of Denmark (Oldenburg) | |
Uralkodási ideje | |
1689. július 24. – 1700. július 30. | |
Koronázása | nem koronázták meg |
Elődje | Stuart Henrik |
Utódja | Hannoveri Frigyes |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Oldenburg-ház |
Született | 1689. július 24. London |
Elhunyt | 1700. július 30. (11 évesen) Windsori kastély |
Nyughelye | Westminsteri apátság |
Édesapja | Oldenburgi György dán, norvég királyi herceg, Cumberland hercege (1653–1708) |
Édesanyja | I. (Stuart) Anna, 1702-től Anglia és Skócia, 1707-től Nagy-Britannia királynője (1665–1714) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Oldenburgi Vilmos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete, származása
szerkesztésVilmos születésekor anyja még csak a brit trón örököse volt. Szülei hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot, ám hat idősebb testvére (három nővére és három fivére) korán meghalt. III. Vilmos angol király (a kis Vilmos herceg anyjának, Annának a sógora, hiszen Anna nővére, II. Mária brit királynő volt III. Vilmos hitvese) a Gloucester hercege címet adta a csecsemőnek, illetve kitüntette a Térdszalagrenddel. Kilencévesen már saját udvartartása volt.
Szüleinek az egyetlen gyermeke volt, aki a csecsemőkort túlélte, de Vilmos egészsége sem volt tökéletes. Születése után nem sokkal magas lázzal járó görcsrohamok fogták el és szülei attól tartottak, hogy meghal. Ezt követően anyja a csecsemővel a Kensington-palota közelében lévő Campden House-ba költözött, mert azt tartotta, hogy ott jobb a levegő, mint Londonban. Hároméves korában Vilmos még nem tudott se járni, se beszélni. Fizikai fejletlensége ellenére szellemi képességei korának megfelelők voltak és Vilmos állítólag igen éles elméjű volt. Tizenegy évesen, pár nappal a születésnapi ünnepségek után, Vilmos megbetegedett. Az orvosok feketehimlőre gyanakodtak és a korra jellemző hatástalan beavatkozások elvégzése ellenére Vilmos pár napon belül elhunyt. A halála után elvégzett boncolás kimutatta, hogy egy születési rendellenességben, azaz vízfejűségben szenvedett. A Westminster-apátságban temették el.
Egyéb
szerkesztésAz amerikai Virginia gyarmat fővárosának, Williamsburgnek az egyik főutcáját a herceg tiszteletére nevezték el. A széles Duke of Gloucester Street az állami törvényhozás épületétől a kormányzói palota előtt a College of William and Maryig húzódik.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésKülső hivatkozások
szerkesztésA brit uralkodók leszármazási adatai és címerei
Előző Stuart Henrik |
Gloucester hercege 1689 – 1700 |
Következő Hannoveri Frigyes |