Olga Boznańska

lengyel impresszionista festő

Olga Boznańska (Olga Helena Karolina Boznańska, Krakkó, 1865. április 15.Párizs, 1940. október 26.) lengyel impresszionista[1] festő. A 20. században ismert női festő volt Lengyelországban és Európában. Főleg portrékat, csendéleteket és tájképeket készített.

Olga Boznańska
Önarckép, 1893
Önarckép, 1893

Született1865. április 15.
Krakkó
Meghalt1940. október 26. (75 évesen)
Párizs
SírhelyLes Champeaux temető
Nemzetiségelengyel
Stílusaimpresszionizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Olga Boznańska témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Krakkóban született 1865. április 15-én, az anyja, Eugénie Mondan († 1892) francia volt, az apja pedig Adam Nowina Boznański († 1906), lengyel mérnök. Gyerekkorától érdeklődött a rajzolás és a festészet iránt, előbb Krakkóban, majd Münchenben tanult. 1898-tól Párizsban élt. 1901-től kezdve állította ki műveit a Mars-mezei szalonban. Lengyel és nemzetközi művészszervezetek - többek között a Société Nationale des Beaux-Arts (1904-től) és az International Society of Sculptors, Gravers and Painters (1906-tól) - tagja volt. Párizsban halt meg 1940. október 26-án, a Les Champeaux temetőben van eltemetve.

Munkássága szerkesztés

  • Portréfestészetében rengeteg embert festett meg, a szüleitől, a húgától kezdve krakkói méltóságokon és a müncheni művészbarátain át az ismeretlen modellekig.
    • Cigánylány
    • Japán lány[2]
    • Józef Czajkowski portréja[3]
    • Nő kislánnyal
    • Kislány krizantémokkal
    • Ezüstös kislány
    • Önarckép 1893-ból
    • Önarckép 1906 körül
    • Önarckép virágokkal 1909 körül
    • Kiki, a művész kutyája
  • Csendéleteinek fontos elemei voltak a virágok.
    • Csendélet
    • Sárga rózsák
  • Tájképfestőként keveset alkotott. Az egyik levelében azt írta, hogy ez a festészet egyik legnehezebb fajtája, mert egy tájat nem lehet megkérni, hogy üljön nyugodtan a kanapén vagy jöjjön el holnap is a stúdióba modellt állni. Ennek megfelelően kevés vázlatosabb, az ablakon kinézve festett műben és a más témájú képei hátterében szerepeltek tájak.
    • Városi épületek I.
    • Virágkötők
  • A műtermeiről is több képet készített, némelyiken az épp ott tartózkodó modelleket vagy vendégeket is ábrázolta.
    • A műteremben I.
    • A műteremben II.
    • A párizsi műteremben

Képgaléria szerkesztés

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Más értékelések szerint: a szimbolizmussal ötvözte az expresszionizmust.
  2. A modell ugyan egyértelműen európai, de a japán kultúra akkoriban (is) népszerű volt.
  3. Józef Czajkowski szintén lengyel festő volt, megkérte Olga kezét, majd többévnyi jegyesség után szakított vele.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés