Olosz Katalin

(1940–) erdélyi magyar történész

Olosz Katalin (Kovászna, 1940. december 29. –) erdélyi magyar irodalomtörténész, folklorista. Olosz Ella húga, Kicsi Antal felesége.

Olosz Katalin
Született 1940. december 29. (79 éves)
Kovászna
Állampolgársága román
Nemzetisége magyar
Házastársa Kicsi Antal
Foglalkozása irodalomtörténész,
folklorista
Kitüntetései Bányai János-díj (2010)

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte (1957), a Babeș-Bolyai Egyetemen a magyar nyelv és irodalom szakon szerzett tanári diplomát (1963). Pályáját a Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán mint gyakornok kezdte (1963-66), majd a Román Akadémia marosvásárhelyi Társadalomtudományi Kutatóközpontjában kutató, illetve főkutató. A Kemény Zsigmond Társaság, EME, Kriza János Néprajzi Társaság, a budapesti Magyar Néprajzi Társaság és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja.

Első írását Egy újabb Kádár Kata-variáns címmel a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (1963/2) közölte. Tanulmányai itt s az Igaz Szó, Művelődés, Korunk, Utunk, Tanügyi Újság, Vörös Zászló, valamint a Studii de Istorie, Filozofie și Istoria Artei, Marisia, Cercetări de Științe Sociale (Marosvásárhely és Bukarest) hasábjain jelentek meg. Ezek közül kiemelkedők: A megjelenítés néhány eszköze a mesemondók nyelvében (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények1969/1); "Mondjad, édes fiam!" Skót ballada a magyargyerőmonostori népköltészetben (Igaz Szó 1973/2). Feldolgozta a Kemény Zsigmond Társaság népköltészet-gyűjtő ösztönző tevékenységét a Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok (Budapest 1982) c. gyűjtemény számára. Román szaklapokban a román folklórnak a magyar népköltészetre gyakorolt hatásáról, a román és magyar népköltészeti hasonlóságokról értekezik. Társszerzésben Turzai Máriával és Silvia Sinnel Contribuția unor periodice progresiste românești și maghiare la cunoașterea reciprocă a valorilor culturale și literare (Marisia 1977) című alatt közölt dolgozata különlenyomatban is megjelent. Szerkesztette a magyar népi líra Ha folyóvíz volnék (Kolozsvár 1982) című antológiáját.

Néprajzi munkásságában új szakasz kezdődött 1989 után. A Kovásznán induló református gyülekezeti lapban, Az Igében Gábor Áron tüzérének, Szabó Sámuelnek az emlékét idézi fel (1991/3), a Magyar peregrináció (Budapest-Szeged 1993) című kötetben a két világháború közti romániai magyar népköltészeti kutatások történetét dolgozza fel; az újrainduló Művelődésben (1994/12) Magyartanítás és néprajzi tájékozódás címmel e tárgykörről értekezik, s az Oláh Miklós-évfordulón elhangzott tudományos dolgozatokat tartalmazó kötetben (De la umanism la luminism Marosvásárhely 1994) Dimitrie Cantemir Moldva-leírásának néprajzi vonatkozásait mutatja be, míg a Vallásos népélet a Kárpát-medencében (Budapest 1995) című kötetben egy felsőtorjai betlehemes játékot ismertet.

A Kriza János Néprajzi Társaság 2. Évkönyve Halál és halhatatlanság a népmesében című tanulmányát közli.

Önálló kötetei:

  • Magyargyerőmonostori népköltészet; szöveggyűjt Olosz Katalin, dallamgyűjt. Almási István; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1969
  • A kecskés ember. Udvarhelyszéki népmesék; Kolumbán István gyűjteményéből vál., bev., jegyz. Olosz Katalin; Kriterion, Bukarest, 1972
  • Ha folyóvíz volnék. A magyar népi líra antológiája; vál., bev., függelék Olosz Katalin; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1982 (Tanulók könyvtára, 240.)
  • Egy kiállítás emlékképei; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2003 (Kriza könyvek, 16.)
  • Víz mentére elindultam. Tudománytörténeti, népismereti írások; Mentor, Marosvásárhely, 2003 (A Kriza János Néprajzi Társaság könyvtára)
  • A rókaszemű menyecske. Kovács Ágnes ketesdi népmesegyűjteménye; gond., bev. Olosz Katalin; Kriterion, Kolozsvár, 2005
  • Régi erdélyi népballadák; vál., bev., jegyz., utószó Faragó József, Olosz Katalin; Kriterion, Kolozsvár, 2006
  • Szabó Sámuel: Erdélyi néphagyományok, 1863-1884; Szabó Sámuel és gyűjtői körének szétszórt hagyatékát összegyűjt., szerk., bev., jegyz. Olosz Katalin; Európai Folklór Intézet–Mentor, Bp.–Marosvásárhely, 2009
  • Ne mondd, anyám, főd átkának. Dimény Mózesné Szabó Anna énekei. Szabéd, 1895-1896; Rédiger Ödön gyűjtését Kanyaró Ferenc hagyatékából bev., jegyz. Olosz Katalin; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2009 (Kriza könyvtár)
  • Fejezetek az erdélyi népballadagyűjtés múltjából; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2011
  • Erdélyi népballadák és epikus énekek, 1892-1905. Kritikai kiadás; Kanyaró Ferenc hagyatékát összegyűjt., szerk., bev., jegyz. Olosz Katalin; Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2015

ForrásSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés