Oregoni Egyetem Tervezési Főiskola
Az Oregoni Egyetem Tervezési Főiskolája (korábban Építészeti és Társművészeti Intézet) az Amerikai Egyesült Államok Oregon államának Eugene városában működik. Az intézményt 1914-ben alapította Ellis F. Lawrence építész.[2]
| Oregoni Egyetem Tervezési Főiskola (University of Oregon College of Design) | |
.JPG) | |
| A Lawrence épület, a főiskola székhelye | |
| Alapítva | 1914 |
| Hely | Amerikai Egyesült Államok, Eugene |
| Típus | művészeti főiskola |
| Dékán | Adrian Parr[1] |
| Elhelyezkedése | |
 Oregoni Egyetem Tervezési Főiskola
Pozíció Oregon térképén
| |
 é. sz. 44° 02′ 49″, ny. h. 123° 04′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 02′ 49″, ny. h. 123° 04′ 30″ | |
 | |
| Az Oregoni Egyetem Tervezési Főiskola weboldala | |
Története szerkesztés
Ellis F. Lawrence alapító szerint az intézmény az építészetet nem mérnöki, hanem művészeti szempontból közelíti meg. 1922-ben a képzés első felelős oktatója Walter R. B. Willcox lett, ekkortól a társadalmi szempontok váltak fontossá.[2]
A második világháború után a növekvő hallgatói létszám miatt átszervezések történtek.[2]
Az 1950-es években egy évig Arthur Erickson kanadai építész is itt oktatott.[3] Az 1957-ben diplomát szerzett Douglas Shadbolt később több építészeti intézet dékánja is volt.[4]
2017-ben Tervezési Főiskolára nevezték át.[5]
Szervezeti egységek szerkesztés
Építészeti és Környezeti Intézet szerkesztés
Az építészeti képzés 1964-től saját tanszéken zajlik.[2] Az Amerikai Építészeti Felsőoktatási Intézmények Szövetsége 1919-ben akkreditálta; az évben a negyven jelentkező iskolából csak húszat akkreditáltak. 2013-ig, a Portlandi Állami Egyetem akkreditációjáig ez volt az egyetlen, a Nemzeti Építészeti Akkreditációs Bizottság által elismert képzés.[6]
A tájépítészeti képzés 1928 és 1932 között az Oregoni Mezőgazdasági Főiskolán (ma Oregoni Állami Egyetem) zajlott.[7] Áthelyezését követően a képzési idő öt évre bővült, egy évvel később pedig mesterszakot indítottak.
Művészeti és Tervezési Intézet szerkesztés
Az intézet képzőművészeti képzéseket (például ékszerkészítés, festészet, fotóművészet) indít.[8] A hallgatók munkáit a LaVerne Krause Galériában állítják ki.
A művészeti és belsőépítészi tanszékek közreműködésével, valamint Tim Boyle, a Columbia Sportswear vezérigazgatójának másfél millió dolláros adományával 2008 őszén terméktervezői képzés indult.[9] Az intézmény több céggel (például Nike, Intel) is partnerségben áll. A képzés elvégzését követően a portlandi sportterméktervezői szakon lehet továbbtanulni.[10]
Tervezési, Közigazgatási és Vezetési Intézet szerkesztés
Az intézet közigazgatási, nonprofit vezetői és várostervezői képzéseket indít.[11]
Rangsorok szerkesztés
A DesignIntelligence folyóirat 2010-ben az intézményt országos ranglistáján a 7. helyre sorolta. A fenntartható tervezés kategóriájában az 1., míg az üzleti elemzés kategóriájában az 5. lett[12] (2009-ben a UC Berkeley-vel azonos helyen végzett). A U.S. News & World Report 1998-as mesterképzési rangsorában a 15. helyen állt.[13]
A DesignIntelligence 2007-es nyugati regionális rangsorában a mesterképzés az első, az alapképzés pedig a második helyre került.
Épületek szerkesztés
Az intézmény elsősorban a Lawrence épületben működik, de a portlandi White Stag Blockban is zajlik oktatás.[14]
Nevezetes személyek szerkesztés
- Alan Lowe, a kanadai Victoria polgármestere[15]
- Brad Cloepfil, az Allied Works Architecture alapítója[16]
- Christopher Judge, színész[17]
- Cuj Jüe-csün, vitatott tevékenységű kínai építész[18]
- Daniel Wu, színész[19]
- Howard Backen, a BAR Architects és a Backen, Gillam & Kroeger alapítója[20]
- I Cshangre, koreai regényíró[21]
- James Ivory, forgatókönyvíró[19]
- Jason F. McLennan, a McLennan Design vezérigazgatója[22]
- Joe Hutshing, vágó[23]
- LaVerne Krause, festő[24]
- Muzharul Islam, bangladesi építész[25]
- Rick Mather, a Rick Mather Architects alapítója[26]
- Ron Wigginton, festő[27]
- Sarah Susanka, a The Not so Big House szerzője[28]
- Tinker Hatfield, a Nike építésze[29]
- Thomas Hubka, építész[30]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Adrian Parr (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ a b c d History of the College of Design (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Arthur Erickson (angol nyelven). McGill Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Christopher Hives – Erwin Wodarczak: School of Architecture fonds (angol nyelven). Brit Columbia-i Egyetem, 2015. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Announcing the new College of Design (angol nyelven). Oregoni Egyetem. [2017. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Sara Hottman: PSU architecture wins accreditation, becomes only competition to U of O (angol nyelven). The Oregonian, 2013. április 26. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ History of the Department (angol nyelven). Oregoni Egyetem. [2007. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Greetings (angol nyelven). Oregoni Egyetem. [2008. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Aliza Earnshaw: UO launches product design degree (angol nyelven). Portland Business Journal, 2007. szeptember 17. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ About the Department of Product Design (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Graduate Programs (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ David Sokol: 2010 America’s Best Architecture Schools (angol nyelven). Architectural Record, 2009. november 9. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ UO Graduate Programs Score High in National Rankings, Nation's Law Deans Challenge Survey Methods (angol nyelven). Oregoni Egyetem, 1998. február 20. [2003. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Facilities (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Mayor’s Profile (angol nyelven). Victoria. [2008. március 30-i dátummal az [/http://www.victoria.ca/cityhall/mayor_mayor_prfile.shtml eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Brian Libby: Interview with an Emerging Architect (angol nyelven). Architecture Week. [2002. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Jamal Michel: Christopher Judge is blazing a new trail (angol nyelven). The Washington Post, 2023. március 24. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Anh Minh-Lee: Eugene Tsui: Eco-conscious and outrageous (angol nyelven). San Franciso Chronicle, 2007. szeptember 14. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ a b Chloe Huckins: Hollywood Ducks (angol nyelven). Oregoni Egyetem, 2015. május 1. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ John King: Howard Backen, Napa Valley's go-to architect (angol nyelven). San Franciso Chronicle, 2010. szeptember 5. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Chang-rae Lee, writer on the rise, inspired by questions of belonging (angol nyelven). CNN, 2000. november 1. [2006. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Jason (angol nyelven). McLennan Design. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Joe Hutshing 1980 (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ LaVerne Krause (angol nyelven). Portland Art Museum. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Architect Mazharul Islam turns eighty-six (angol nyelven). The Daily Star, 2009. december 27. [2012. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Rick Mather 1961 (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Ron Wiggington Biography (angol nyelven). Ron Wiggington. [2008. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Heroes of Sustainability: Sarah Susanka (angol nyelven). Dolphin Blue, 2012. szeptember 26. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Tinker Hatfield 1977 (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
- ↑ Thomas Hubka 1972 (angol nyelven). Oregoni Egyetem. (Hozzáférés: 2024. január 24.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az University of Oregon College of Design című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
- Hivatalos honlap (angolul)