Országos Idegennyelvű Könyvtár

budapesti könyvtár

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár[1] egy budapesti nyilvános szakkönyvtár, két egyedi feladatkörrel:

Országos Idegennyelvű Könyvtár
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár épülete (2013)
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár épülete (2013)
A könyvtár olvasóterme
A könyvtár olvasóterme
TelepülésBudapest
Cím1056 Budapest, Molnár utca 11.
Építési adatok
TervezőSteinhardt Antal
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Országos Idegennyelvű Könyvtár (Budapest)
Országos Idegennyelvű Könyvtár
Országos Idegennyelvű Könyvtár
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 25″, k. h. 19° 03′ 13″47.490200°N 19.053600°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 25″, k. h. 19° 03′ 13″47.490200°N 19.053600°E
Térkép
Országos Idegennyelvű Könyvtár weboldala
SablonWikidataSegítség

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár nevet 1990 óta viseli. 1956-ban alapították Állami Gorkij Könyvtár néven, s orosz nyelvű közművelődési könyvtárként működött, majd fokozatosan bővült gyűjtőköre. 1978-ban országos feladatkörű szakkönyvtárrá, majd tudományos kutatóhellyé minősítették. Székháza Budapest Belvárosában van, a Molnár utca 11. sz. alatti, több mint százéves (1897), műemlék jellegű épület.[2]

2021. december 1-jétől az Országos Széchényi Könyvtár vette át az Országos Idegennyelvű Könyvtár működtetését. Az OIK a nemzeti könyvtár szervezeti egységeként működik tovább.[forrás?]

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár jellege és gyűjteménye

szerkesztés

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár országos feladatkörű, nyilvános világirodalmi és nyelvtudományi szakkönyvtár. Az intézmény könyvgyűjteményét folyóirat- és zenei gyűjtemény, nyelvtanulási és gyakorlási lehetőséget kínáló nyelvstúdió, valamint elektronikus adathordozókra épülő adatbázisok sora egészíti ki, mint például az egyedinek tekinthető nemzetiségi vagy műfordítás-bibliográfia. Az OIK a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja. A nemzetiségekkel kapcsolatos munkájával a kisebbségeket anyanyelvük, kultúrájuk megőrzésére és újabb anyanyelvű dokumentumok létrehozására igyekszik ösztönözni, a többségben pedig tudatosítani törekszik a kisebbségi nyelvek és kultúrák értékeit.

A gyűjtemény jellegéből eredően – korlátozás nélkül – lehetséges olvasója mindenki, aki idegen nyelveket tanul, tanít vagy használ, vagy a magyar nyelvű, a nemzetiségi és a zenei gyűjteményünk iránt érdeklődik.

A könyvtár gyűjtőköre

szerkesztés

Fő gyűjtőkörök

szerkesztés

A gyűjteményben kiemelt helyen szerepel a nagy világnyelvek (angol, francia, német, olasz, orosz, spanyol), a Magyarországon élő nemzetiségek és a környező országok népeinek irodalmi, nyelvészeti és zenei anyaga. Mindezt kiegészítik a kis nyelvek, a holt, illetve mesterséges nyelvek hasonló tematikájú dokumentumai. A magyar irodalom, irodalomtörténet, nyelvtudomány, zene, zenetudomány a könyvtár gyűjteményének úgyszintén fontos eleme.

Kiegészítő gyűjtőkörök

szerkesztés
  • Általános művek
  • Művészetek
  • A kapcsolódó társadalom- és humán tudományok referens és összefoglaló művei
  • Egyéb szaktudományok lexikális művei
  • Adattárak
  • Szótárak

A Fajszi-gyűjtemény

szerkesztés

A Fajszi Károly által összegyűjtött eszperantó könyvek, folyóiratok és relikviák az 1980-as évek végére túlhaladták a magángyűjtemény határait: a világ negyedik legnagyobb eszperantó gyűjteménye. Fajszi Károly gyűjteményét úgy kívánta hátrahagyni, hogy az együtt maradva továbbra is könyvtárként működjön. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az egész gyűjteményt 2001 júniusában megvásárolta, és az Országos Idegennyelvű Könyvtárnak további kezelésre átadta.

1897-ben épült Steinhardt Antal tervei alapján a Budapesti Katholikus Kör székházaként téglajegyekből. Vaszary Kolos hercegprímás szentelte fel.[3]

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár éves műfordítás-pályázata

szerkesztés

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006-ban, fennállásának 50. évfordulóján, a Nyelvek Európai Napjára hagyományteremtő szándékkal műfordítás-pályázatot hirdetett. Azóta a pályázók évről évre más-más nemzet irodalmának egy versét ültetik át magyar nyelvre.

A jeligés műfordítás-pályázatot minden évben háromtagú zsűri értékeli. Ennek állandó tagja eredetileg Lator László örökös tiszteletbeli elnök és Virág Bognár Ágota, az OIK munkatársa volt. Lator László helyét a bírálóbizottságban 2010-től 2017-ig Lackfi János költő, műfordító vette át. A harmadik zsűritag évről évre egy a kiírásban szereplő nyelv irodalmának kiváló ismerője, szakértője és fordítója.

A díjnyertes munkák, valamint a zsűri által kiválasztott 10-15 közlésre alkalmas pályamű megjelenik a Napút folyóirat Káva Téka mellékletében. A pályázatot évről évre az adott nyelv magyarországi kulturális intézete, a kisebbségi önkormányzatok (amennyiben az adott nyelvnek van Magyarországon kisebbsége), valamint a Magyar Fordítóház Alapítvány támogatja.

  1. Ezt mint intézménynevet hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Országos Idegen Nyelvű Könyvtár. Indoklás: AkH. 12. kiadás, szótári rész, 311. o.: idegen nyelvű
  2. Eszesné Merész Irén: A könyvtár épülete a Molnár utcában, In: Az Országos Idegennyelvű Könyvtár évkönyve, OIK, 2002, 7–13. o.
  3. Archivált másolat. [2023. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 26.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés