Orvosi somkóró

növényfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 24.

Az orvosi somkóró (Melilotus officinalis) a hüvelyesek családjába tartozó növényfaj.

Orvosi somkóró
Orvosi somkóró
Orvosi somkóró
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Trifolieae
Nemzetség: Somkóró (Melilotus)
Faj: M. officinalis
Tudományos név
Melilotus officinalis
(L.) Pall.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orvosi somkóró témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi somkóró témájú médiaállományokat és Orvosi somkóró témájú kategóriát.

Jellemzése

szerkesztés
 
Kövi poszméh (Bombus lapidarius) a virágain Tallinnban

A 30–90 cm magas orvosi somkóró egynyári vagy áttelelő kétnyári, lágy szárú növény, amely egész Európában és Észak-Ázsiában elterjedt. Zöld, barázdált, ismételten elágazó szárán 3 fogazott szélű levélkéből álló leveleket találunk. Igen apró, sárga, illatos virágai hosszú fürtökbe rendeződnek. Termése sárgásbarna, tojásdad hüvelytermés.

Felhasználása

szerkesztés

Az orvosi somkóró vénás keringési zavarok, valamint vénás és nyirokelégtelenség ('aranyér, lábdagadás, visszér, ödéma') esetén alkalmazható. Emésztési zavarok (felfúvódás, renyhe emésztés, bélgázképződés) kezelésekor is jótékony hatású. Vízhajtóként is használják. Más növényekkel (vadgesztenye, vörös bortermő szőlő) együtt is alkalmazható. Külsőleg különböző okokból (hosszan tartó megerőltető nézés, füstös környezet) eredő szembántalmakra, zúzódásra, rándulásra, felszíni vérzésre is ajánlott.

Az orvosi somkóró vénafal-erősítő, ödémaellenes és érvédő tulajdonságokkal rendelkezik. Szabályozza a máj- és nyirokműködést, valamint véralvadásgátló hatást fejt ki. Flavonoidjainak köszönhetően vízhajtóként és görcsoldóként is ismert.

Figyelmeztetés

szerkesztés

Az állatoknál megfigyelt mérgezések okozója a dikumarol. Az enyhe altató hatású tiszta kumarin májra való mérgező hatása csak nagyobb adagnál érvényesül.

Hajtásának és virágainak étrend-kiegészítőkben való felhasználását – ismert mellékhatásaik miatt – tiltja az OÉTI.[1]

  1. Az OÉTI Szakértői Testülete: Az OÉTI Szakértői Testülete által étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények (magyar nyelven) (pdf). oeti.hu pp. 20. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), 2013. december. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 1.)