Wikipédia

Otto Benndorf

osztrák archeológus

Otto Benndorf (Graz, 1838.[10] szeptember 13. – Bécs, 1907. január 2.) osztrák archeológus, egyetemi tanár.

Otto Benndorf
Született1838. szeptember 13.[1][2][3][4][5]
Greiz[6]
Elhunyt1907. január 2. (68 évesen)[7][1][2][3][4]
Bécs[8]
Állampolgársága
GyermekeiHans Benndorf
Foglalkozása
  • antropológus
  • művészettörténész
  • régész
  • egyetemi oktató
  • filológus
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Benndorf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Otto Benndorf

Életpályája szerkesztés

Az archeológia tanára volt a zürichi (1869), majd a müncheni és prágai, végül (1877 és 1898 között) a bécsi egyetemen. 1898-ban[11] megalapította az Osztrák Régészeti Intézetet (Österreichische Archäologische Institut). Az egész iskoláját alapította az osztrák archeológusoknak. 1875-ben részt vett az osztrákok 2. szamothrakéi expedíciójában. 1881-ben vezetett államköltségen Kis-Ázsia délnyugati részén (Lykia) tudományos kutatásokat, amelyeket Káriára is kiterjesztve 1883-ban megismételt. Ennek eredményeként hazahozta a gjölbasi (az antik Trysa helyén) síremlék nagyszerű frízét (ma a bécsi udvari múzeumban van) és közzétette Reisen in Lykien und Karien (Wien, 1884) és Das Heroon von Gjölbaschi-Trysa (uo. 1889) című műveit.

Részt vett az Adamklisszi melletti emlékmű feltárásában (1882—90), melyről szóló munkája (Tocileseuval együtt): Das Monument von Adamklissi (Wien, 1895).

1895-ben megindította az osztrákok efezusi (Epheszosz) kutatásait, amelynek nagy sikerű, Bécs gyűjteményeit gazdagító ásatásaiban (1896 és 1908 között) eleinte maga is részt vett. Erre vonatkozó utolsó nagy munkája: Zur Orts- kunde und Stadtgeschichte von Ephesos (Wien, 1906).[12]

 
Otto Benndorf szobra Athénban, Hella Unger alkotása

Egyéb írásai szerkesztés

  • Schöne-vel együtt leírta a lateráni múzeum antik szoborműveit (Lipcse, 1867);
  • Griechische und sizilische Vasenbilder (Berlin, 1869 — 1883);
  • Metopen von Selinunt (uo. 1873);
  • Beitrage zur Kenntnis des athenischen Theaters (Wien, 1875)
  • Antike Gesichtshelme und Sepulkralmasken (uo. 1878).

Szerkesztőként szerkesztés

1889-ben megindította a Wiener Vorlegeblätter für archaeol. Übungen című sorozatot. 1877 és 1897 között a társszerkesztője volt az Archaeol.-epigraph. Mittheihmgen aus Österreich-Ungarncímű, hazánkat is közelebbről érdeklő folyóiratnak és az 1898 óta azt fölváltó Jahreshefte des oesterr. arch. Instituts nevű szakközlönynek.

Emlékezete szerkesztés

  • Sírja a dornbachi temetőben[13] található.
  • Szobra, Hella Unger alkotása, Athénben van.
 
Otto Benndorf sírja

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  3. ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  4. ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  5. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  8. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  9. ↑ LIBRIS, 2013. január 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  10. ↑ A Magyar Nagylexikonban tévesen 1858
  11. ↑ A Magyar nagylexikon szerint 1897-ben
  12. ↑ Révai
  13. ↑ Dornbacher Friedhof, Bécs 17. kerületében (Hernals)

Források szerkesztés

  • Magyar nagylexikon 3. kötet 621. old.
  • Révai
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Otto_Benndorf&oldid=26440869”