Párizsi maraton
A párizsi maraton (Marathon de Paris) éves rendszerességgel szervezett utcai futóverseny, amelynek útvonala Párizs legnevezetesebb részein vezet keresztül, a Champs-Élysées-től a Concorde téren át, a Szajna-parton, a cél pedig a Foch Avenue-n van. A táv a szabványos 42,195 km. A nagy európai városi maratoni versenyek között, a londoni és a berlini maraton mellett, egyike a legnépszerűbb rendezvényeknek.
Történet szerkesztés
Az első versenyt még 1896. július 19-én rendezték, mindössze 191 résztvevővel. Szervezője Pierre Giffard, a Petit Journal című lap főszerkesztője volt (ő szervezte a világ első autóversenyét is Párizs és Rouen között 1894-ben), akinek szándéka ezzel az olimpiai eszme hirdetése volt. A táv 40 kilométer volt (ekkor még nem alakult ki a végleges olimpiai táv), és a versenyt a brit Len Hurst nyerte, de érmet kapott minden olyan futó, aki legalább 4 óra alatt teljesítette a távot. A folytatás ekkor elmaradt, a versenyt 1976-ban indították újra férfiak számára, majd 1979-ben a nők is bekapcsolódtak. A párizsi futás tavaszi verseny, a versenynaptárban minden év márciusában szerepel egy szombati napon. Az első versenyek viszonylagos érdektelensége után lassan fokozódott az érdeklődés, és napjainkban már a vezető futóversenyek között tartják számon, és a nagy érdeklődés miatt a résztvevők létszámát limitálni kellett 37 000 főben. 2006-ban, a verseny 30. évfordulóján, a szervezők különleges ajándékkal kedveskedtek a résztvevőknek: minden célba érkező futó egy emlékérmet kapott. A futók ellátása igen bőséges: minden 5 kilométernél frissítő állomásokat állítanak fel, ahol vizet, vizes szivacsot, narancsot, banánt lehet „vételezni” (a profi futóknak természetesen külön frissítő helyeik vannak).
A versenynek több nevezetes versenyzője is van, de számunkra a legfontosabb Nagy Judit (később Földingné Nagy Judit) 1995-ös győzelme, valamint Szűcs Csaba 1993-as 8. helye, ekkor futotta a máig élő magyar maratoni országos csúcsot (2:12:10).[1] A sorozat leggyorsabb futója 2014-ben az etióp Kenenisa Bekele volt, aki 2:05:04[2]-es idővel vezeti a rangsort, a futónőknél pedig a kenyai Rionoripo Purity volt a leggyorsabb 2017-ben, eredménye 2:20:55[2] volt.
Útvonal szerkesztés
A futóverseny útvonala érinti Párizs nevezetességeit, így a versenynek idegenforgalmi jelentősége is van. A rajt a Champs-Élysées-n a diadalív közelében van, innen keleti irányban indulnak, tesznek egy kanyart a Concord téren, majd a Rue de Rivolin futnak tovább. 5,8 km-nél érik el a Bastille teret. A Rue du Faubourg Saint-Antoine-on haladnak tovább, átmennek a Place de la Nation-on, és a Porte de Vincennes-nél déli irányba fordulnak. A Boulevard Soult-on futnak a Porte Dorée-ig, majd befutnak a Bois de Vincennes-be. A parkot gyakorlatilag megkerülve visszafordulnak a belváros irányába, az Avenue Daumesnil és a Boulevard Henri IV után kiérnek a Szajna partjához, és ezután hosszasan itt futnak a Georges Pompidou rakparton, miközben a hidak feljárói alatti aluljárók szintemelkedéseit kell leküzdeniük. Ismét elfutnak a Tuileriák mellett, de most a Szajna felőli oldalon. A rakpartról a 32. km körül térnek le, majd 35 km-nél befutnak a Bois de Bouloogne-ba, ahonnan röviddel a cél előtt, a Porte Dauphine' után térnek rá az Avenue Foch-ra, itt van a befutó.
A versenysorozat győztesei szerkesztés
| Év | Férfiak | Nők | ||||
| 1896 | Len Hurst | .svg){kind=small}
|
2:31:30 | |||
| 1976 | Jean-Pierre Eudier | 
|
2:20:58 | |||
| 1977 | Gérard Métayer |
|
2:30:41 | |||
| 1978 | Gilbert Coutant |
|
2:34:55 | |||
| 1979 | Fernand Kolbeck |
|
2:18:53 | Vreno Forster | 
|
2:51:14 |
| 1980 | Sylvain Cacciatore |
|
2:25:50 | Gillian Adams |
|
2:49:42 |
| 1981 | Dave Cannon Ron Tabb |
|
2:11:44 | Chantal Langlace |
|
2:48:24 |
| 1982 | Ian Thompson |
|
2:14:07 | Anne Marie Cienka |
|
2:56:14 |
| 1983 | Jacky Boxberger |
|
2:12:38 | Jacqueline Courtade |
|
2:58:14 |
| 1984 | Ahmed Salah | 
|
2:11:58 | Sylviane Levesque |
|
2:38:20 |
| 1984 | Külön női verseny: | Lorrain Moller | 
|
2:32:44 | ||
| 1985 | Jacky Boxberger |
|
2:10:49 | Maureen Hurst |
|
2:43:31 |
| 1986 | Ahmed Salah |
|
2:12:44 | Maria Lelut Rebelo |
|
2:32:16 |
| 1987 | Abebe Mekonnen | 
|
2:11:09 | Héléna Cobos | 
|
2:34:47 |
| 1988 | Manuel Matias | 
|
2:13:53 | Aurora Cunha |
|
2:34:56 |
| 1989 | Steve Brace |
|
2:13:03 | Kodzsima Kazue | 
|
2:29:23 |
| 1990 | Steve Brace |
|
2:13:10 | Jamamoto Jisiko |
|
2:35:11 |
| 1992 | Luis Soares |
|
2:10:03 | Tatjana Tyitova | 
|
2:31:12 |
| 1993 | Leszek Beblo | 
|
2:10:46 | Josida Micujo |
|
2:29:16 |
| 1994 | Saïd Er Mili |
|
2:10:56 | Tanigava Mari |
|
2:27:55 |
| 1995 | Domingo Castro |
|
2:10:06 | Nagy Judit | 
|
2:31:43 |
| 1996 | Henrique Chrisostomo |
|
2:12:18 | Alina Tecuta | 
|
2:29:32 |
| 1997 | John Kemboi | 
|
2:10:14 | Helena Razdrogina |
|
2:29:10 |
| 1998 | Jackson Kabiga |
|
2:09:37 | Nicole Caroll | 
|
2:27:06 |
| 1999 | Julius Rutto |
|
2:08:10 | Cristina Costea |
|
2:26:11 |
| 2000 | Mohamed Ouaadi |
|
2:08:49 | Marleen Renders | .svg){kind=small}
|
2:24:43 |
| 2001 | Simon Biwott |
|
2:09:43 | Florence Barsosio |
|
2:27:53 |
| 2002 | Benoit Zwierzchlewski |
|
2:08:18 | Marleen Renders |
|
2:23:05 |
| 2003 | Mike Rotich |
|
2:06:33 | Béatrice Omwanza |
|
2:27:43 |
| 2004 | Ambesa Tolosa |
|
2:08:56 | Salina Kosgei |
|
2:24:32 |
| 2005 | Salim Kipsang |
|
2:08:04 | Lidija Grigorjeva |
|
2:27:01 |
| 2006 | Gashaw Melese |
|
2:08:03 | Irina Tyimofejeva |
|
2:27:22 |
| 2007 | Mubarak Shami | 
|
2:07:17 | Tafa Magarsa |
|
2:25:06 |
| 2008 | Tsegaye Kebede |
|
2:06:37 | Martha Komu |
|
2:25:29 |
| 2009 | Vincent Kipruto |
|
2:05:47 | Atsede Baysa |
|
2:24:42 |
| 2010 | Tadesse Tola |
|
2:06:41 | Atsede Baysa |
|
2:22:04 |
| 2011 | Benjamin Kiptoo |
|
2:06:30 | Priscah Jeptoo |
|
2:22:52 |
| 2012 | Stanley Biwott |
|
2:05:11 | Tirfi Beyene |
|
2:21:39 |
| 2013 | Peter Some |
|
2:05:38 | Feyse Tadese |
|
2:21:06 |
| 2014 | Kenenisa Bekele |
|
2:05:04 | Flomena Cheyech |
|
2:22:44 |
| 2015 | Mark Korir |
|
2:05:49 | Meseret Mengistu |
|
2:23:26 |
| 2016[3] | Cyprian Kotut |
|
2:07:11 | Visiline Jepkesho |
|
2:25:53 |
| 2017[4] | Paul Lonyangata |
|
2:06:10 | Purity Rionoripo |
|
2:20:55 |
| 2018[5] | Paul Lonyangata |
|
2:06:25 | Betsy Saina |
|
2:22:56 |
| 2019[6] | Abrha Milaw |
|
2:07:05 | Gelete Burka |
|
2:22:47 |
| 2020[7] | A koronavírus járvány miatt elmaradt | |||||
| 2021[8] | Elisha Rotich |
|
2:04:21 | Tigist Memuye |
|
2:26:11 |
| 2022[9] | Deso Gelmisa |
|
2:05:07 | Judith Korir |
|
2:19:48 |
| 2023[10] | Abeje Ayana |
|
2:07:15 | Helah Kiprop |
|
2:23:19 |
| 2024[11] | Mulugeta Uma |
|
2:05:33 | Mestawut Fikir |
|
2:20:45 |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://www.futanet.hu/eterv2/edzesterv/maraton/szcs/index.html
- ↑ a b Archivált másolat. [2016. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
- ↑ Kettős kenyai győzelem és nevezési rekord Párizsban. www.futanet.hu (2016. április 5.) (Hozzáférés: 2024. április 6.)
- ↑ Atlétika: kenyai sikerek a párizsi maratonin. www.nemzetisport.hu (2017. április 9.) (Hozzáférés: 2024. április 7.)
- ↑ Atlétika: kenyai címvédés történt a párizsi maratonin. www.nemzetisport.hu (2018. április 8.) (Hozzáférés: 2024. április 7.)
- ↑ Atlétika: 60 ezer résztvevő, etióp sikerek a párizsi maratonin. www.nemzetisport.hu (2019. április 14.) (Hozzáférés: 2024. április 7.)
- ↑ Atlétika: a koronavírus miatt törölték a párizsi maratonit. www.nemzetisport.hu (2020. február 29.) (Hozzáférés: 2024. április 7.)
- ↑ Atlétika: kenyai és etióp siker a párizsi maratonin. www.nemzetisport.hu (2021. október 17.) (Hozzáférés: 2024. április 7.)
- ↑ Atlétika: etióp siker a férfiaknál, kenyai versenyrekord a nőknél a párizsi maratonin. www.nemzetisport.hu (2022. április 3.) (Hozzáférés: 2024. április 7.)
- ↑ Párizsi maratoni: etióp győzelem a férfiaknál, kenyai siker a nőknél. www.nemzetisport.hu (2023. április 2.) (Hozzáférés: 2024. április 7.)
- ↑ Meglepő etióp győzelmek születtek a párizsi maratonin. www.nemzetisport.hu (2024. április 7.) (Hozzáférés: 2024. április 7.)