Pélion (Dasszarétia)
Pélion vagy Pellion (ógörög Πήλιον, Πέλλιον, latin Pelium) az ókori Illíria és Epirusz peremvidékén, Dasszarétiában elhelyezkedő erődített település volt a mai Délkelet-Albánia területén. A legelfogadottabb feltételezés szerint azonos a ma királysírjairól nevezetes Selca e Poshtme melletti magaslat ókori erődítésével. A Makedónia és az Illír Királyság között i. e. 335 végén megvívott pélioni csata helyszíne, i. e. 199 után római fennhatóság alatt állt.
| Pélion | |
? Selca e Poshtme, Albánia  ? | |
| Névváltozatok | Pellion, Pelium |
| Alapítás | i. e. 4. század előtt |
| Megszűnés | i. e. 1. század után |
| Lakói | illírek |
| Ország |  Albánia |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 40° 38′ 29″, k. h. 20° 57′ 36″Koordináták: é. sz. 40° 38′ 29″, k. h. 20° 57′ 36″ | |
Lehetséges helyszínei szerkesztés
Az ókori történeti munkák egybehangzóan a dasszaréták által a vaskorban benépesített Dasszarétia vidékének keleti-délkeleti peremterületét jelölik meg Pélion helyéül.[1] Dasszarétia a mai Ohridi- és Preszpa-tavaktól nyugatra, a Eordaikosz és Genuszosz folyóvölgyek felső szakaszánál, a mai Korçai-medence tágabb térségében terült el. Ebből kiindulva az 1980-as évek óta az albán régészettudomány a Selca e Poshtme melletti magaslat erődített ókori települését azonosítja Pélionként, de ezt a hipotézist a helyszínen folyó ásatások esetleges epigráfiai leletei még nem igazolták vissza.[2] Emellett felmerült a szintén délkelet-albániai, de a Poloska mellett fekvő Gorica,[3] illetve Zvezda[4] Pélionként való azonosítása is.
Története szerkesztés
Mindezek fényében, amíg az egykori város helyszínét nem igazolják vissza a régészeti kutatások, Pélion történetéről csupán a korabeli forrásokból alkothatunk képet. A Dasszarétia egyik jelentős településeként számon tartott Pélion i. e. 335-ben fontos szerepet játszott a makedónok és az illírek közötti több évszázados háborúskodásban. A makedón fennhatóság ellen fellázadt Kleitosz dasszaréta király ebben az évben vonta fennhatósága alá az Eordaikosz völgyét és Pélion erődített települését. A makedón sereg élén III. Alexandrosz sietett a város felmentésére, de miután a nyugati partvidék taulant illírjeinek uralkodója, Glaukiasz nagyobb sereg élén Kleitosz támogatására érkezett, a makedónok visszavonultak saját területükre. Három nappal később azonban visszatértek Pélion alá, és a mit sem sejtő, önfeledten a győzelmüket ünneplő illír csapatokat megsemmisítették (pélioni csata). Kleitosz elmenekülése előtt még felgyújtatta a várost, amely végül makedón kézre került.[5]
A második római–makedón háború (i. e. 200–197) során, i. e. 199-ben a római sereg élén álló Sulpicius Galba consul elfoglalta Péliont. Titus Livius történeti művéből ismert, hogy nagy hadizsákmányra és sok rabszolgára tett szert, de a város polgárainak szabadságát nem korlátozta, noha helyőrséget telepített a városba.[6] Pélion, vagy római nevén Pelium ezt követő történelmét nem őrizték meg a krónikák.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Hammond 1966 :247–248.; Wilkes 1992 :98.; Ceka 2013 :111., 136.
- ↑ Pollo & Puto 1981 :15.; Wilkes 1992 :123–124., 130., 136.; Ceka 2013 :211.; Gilkes 2013 :263.
- ↑ Wilkes 1992 :123.
- ↑ Gilkes 2013 :263.
- ↑ Hammond 1966 :245., 252.; Wilkes 1992 :123–124.; Ceka 2013 :103–105.; Zavalani 2015 :13–14.
- ↑ Ceka 2013 :211.
Források szerkesztés
- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698
- ↑ Hammond 1966: N. G. L. Hammond: The kingdoms of Illyria circa 400–167 B.C. The Annual of the British School at Athens, LXI. évf. (1966) 239–253. o.
- ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X
- ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford; Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717
- ↑ Zavalani 2015: Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671
