Péterfi Márton

(1875–1922) erdélyi magyar biológus, természettudományi író

Péterfi Márton (Borosjenő, 1875. február 1.Kolozsvár, 1922. január 30.) erdélyi magyar biológus, természettudományi író. Péterfi István apja.

Péterfi Márton
Született 1875. február 1.[1]
Borosjenő
Elhunyt 1922. január 30. (46 évesen)[1]
Kolozsvár
Állampolgársága
Gyermekei Péterfi István
Foglalkozása biológus
SablonWikidataSegítség

ÉletútjaSzerkesztés

Tanítóképzőt végzett Déván (1895). Itt, a csángótelepi iskolában kezdte tanítói pályáját, majd Kolozsvárt a monostori elemi iskolában tanított (1906-09). Innen került az egyetem növénytani intézetébe mint múzeumi segédőr, ahol a hatalomváltozás után is megmaradt haláláig. Szorgalmának és természetrajongásának köszönhetően fiatalon vált országszerte, s hamarosan Európa-szerte ismert biológussá (mohásszá).

MunkásságaSzerkesztés

Első dolgozatai a Déva környéki lombosmohákra vonatkoztak (1896-1904), tíz év alatt azonban kutatásait egész Erdélyre, sőt a Kárpátokon túli területekre is kiterjesztette. Új moha-fajokat is fedezett fel, így a pártfogójáról, Hazslinszky Frigyes akadémikusról elnevezett Bryum hazslinszkyanum-ot vagy a Catharinaea pallida-t. Munkássága eredményeként jött létre a kolozsvári egyetem Növénytani Múzeumának mohagyűjteménye, a Briophyta Regni Hungariae, majd munkatársai hozzájárulásával a herbárium, a Flora Romaniae Exsiccata.

Maradandó hozzájárulása a virágos növények tanulmányozásához is. Vizsgálódásainak már a kezdeti éveiben társszerzője volt Mallász János; A virágoknak és a rovaroknak a beporzásban nyilvánuló kölcsönössége című szakmunkáért együtt nyerték el a Magyar Természettudományi Társulat Bugát-díját (1903). Az általa leírt vagy felfedezett, de mások által róla elnevezett virágos növényfajokkal (Astraglus Péterfii; Centaurea Péterfii) gyarapította Erdély flórájának ismeretét. Tiszteletére még egy új rovarfajt is elneveztek (Otiorrhynchus Péterfii).

Az első világháború után jelent meg Adatok Erdély flórájához (Kolozsvár 1918) és az Adatok Déva flórájához (Kolozsvár 1926) című munkája. Hét kézirata kiadatlan.

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Márton Péterfi, https://www.herbarien.uzh.ch/en/herbarien-zzt/sammler-details.html?id=662