Főmenü megnyitása

Pünkösti Andor

színikritikus, író, újságíró, rendező, színházigazgató

Pünkösti Andor (Kassa, 1892. október 31.Budapest, 1944. július 12.[2]) színikritikus, író, újságíró, rendező, színházigazgató.

Pünkösti Andor
Pünkösti Andor.jpg
Született 1892. október 31.
Kassa
Elhunyt 1944. július 12. (51 évesen)
Budapest
Házastársa Fischer Erzsébet
(h. 1920–1944)
Foglalkozása színikritikus, író, újságíró, rendező, színházigazgató
Halál okaöngyilkosság
Sírhely Farkasréti temető (19/1-1-20)[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Pünkösti Andor témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Pünkösti Ferenc (1844–1935)[3] műszaki főtanácsos és Jakabházy Erzsébet gyermekeként született. Apai nagyszülei Pünkösti Mózes és Barabás Karolina voltak. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte el. 1914–1918 között katonatiszt volt; maradandó sérüléseket szerzett. 1918–1941 között Az Újság című napilap munkatársa volt. 1920-ban Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Fischer János és Auspitz Berta lányával, Erzsébettel.[4] 1923-ban kezdeményezésére megalakult a Budapesti Színikritikusok Szindikátusa, melynek főtitkára volt. 1922–1923 között az Írók Bemutató Színházát vezette. 1929-ben a Pesti Magyar Színház művészeti igazgatója volt, valamint az Országos Kamara Színház munkatársa lett. 1932–1933 között a Műhely csoportot vezette Tábori Pállal. 1934-ben az Új Thália alapító tagja volt. 1935-től az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanított. 1935 után a Nemzeti Színházban, a Belvárosi Színházban és a Művész Színházban volt rendező. 1939-től a Művész Színház igazgatója volt. 1939–1944 között a Magyar Színpad című műsorújság szerkesztője volt. 1941–1944 között a Madách Színház igazgatója volt. A színház 1942. január 23-án Felkai Ferenc: Nero című drámáját adta elő. A színházak felügyeletével megbízott kapitány körülbelül a századik előadás után beidézte, és figyelmeztette, hogy Nero az tulajdonképpen Hitler.

Kapitány úr, aki azt állítja, hogy Nero egyenlő Hitlerrel, azt máris csukassák le. Felkai egy skizofréniás, perverz szadistáról írt drámát, és nem egy ma élő politikusról. Aki összehasonlítja, magára vessen.
– Pünkösti Andor[5]

1944. július 9-én öngyilkosságot követett el, s három nap múlva meghalt.

Sírja a Farkasréti temetőben található. 1976-ban sírja fölé emlékművet állítottak.

Színházi munkáiSzerkesztés

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 1; műfordítóként: 4; rendezőként: 4.[6]

SzerzőkéntSzerkesztés

  • Három narancs szerelme (1940)

MűfordítókéntSzerkesztés

  • Galsworthy: Életre-halálra (1928)
  • Jesse-Tennyson-Harwood: A pelikán (1934)
  • Mouézy-Éon-Mirande: Párizsi expressz (1943)
  • Carlo Goldoni: Hazug (1952)

RendezőkéntSzerkesztés

Egyéb színházi rendezéseiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Bus Péter csodálatos kardja (regény, 1921)
  • Bárczay Bella a szeretőm (regény, 1928)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés