Főmenü megnyitása

A P–18 (NATO-kódneve: Spoon Rest D) távolfelderítő rádiólokátor, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki az 1970-es évekre a P–12 rádiólokátorból, elsősorban az SZ–75 légvédelmi rakétakomplexumok számára. Az Ural 4320 alvázra 360°-ban elforgatható módon szerelték fel a lokátor 16 Yagi-antennáját. Alacsony üzemelési frekvenciája (VHF, 1–10 m hullámhossz) a lopakodó repülőgépeket könnyebben fel tudja deríteni a korszerűbb, magasabb frekvencián dolgozó lokátoroknál, ezért korszerűsített példányait számos ország napjainkban is rendszerben tartja. A Szovjetunióban utódja az 1L13 Nyeba, a Magyar Honvédségnél hadrendben álló példányokat a 2000-től korszerűsítették.[1]

P–18
A Magyar Honvédség korszerűsített P-18M lokátora a Kecskeméti repülőnapon kiállítva
A Magyar Honvédség korszerűsített P-18M lokátora a Kecskeméti repülőnapon kiállítva
Adatok
NATO-kódnév Spoon Rest D
Funkció távolfelderítő rádiólokátor
Gyártó ország Szovjetunió
Rendszeresítés 1970.
Hordozóeszköz Ural 4320 gépjármű
Műszaki adatok
Frekvencia-tartomány VHF
Teljesítmény 314 kW
Antenna 16 elemű, kétemeletes Yagi-antenna
Hatótávolság 250 km
Vízszintes látómező 360
Függőleges látómező -5 – +15

A Magyar Honvédség medinai radarszázadának P–18 típusú kereső radarjával ismételte meg Bay Zoltán Hold-radar-kísérletét a Magyar Honvédség és a HM Haditechnikai Intézet (HM HTI) a fizikus születése 100. évfordulójának évében, 2000. október 12-én.[2]

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz P–18 témájú médiaállományokat.

ForrásokSzerkesztés

  1. P-18. HM Arzenál Zrt.. [2009. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 8.)
  2. Prokob Tibor – Buza Tibor: A Föld-Hold-távolság megmérése: Bay Zoltán születésének 100. és a HTI megalakulásának 80. évfordulójára - Az 1946-os Holdradar-kísérlet megismétlése mai eszközökkel. Fizikai Szemle, LI. évf. (2001. márc.) Hozzáférés: 2017. jan. 17.