P–8 Poseidon
A P–8 Poseidon (korábban Multimission Maritime Aircraft, MMA, „többcélú tengerészeti repülőgép”) az Amerikai Haditengerészet álló tengeri járőrrepülőgépe, melyet a Boeing Integrated Defense Systems alakít ki a Boeing 737–800 alapjain,[1] a 737–900 szárnyának felhasználásával. A típus alkalmas a tengeralattjáró-elleni harcra, hajófelderítésre és azonosításra és ELINT-képességekkel is rendelkezik. Képes bevetni torpedókat, vízibombákat és az AGM–84 Harpoon hajóromboló robotrepülőgépet és más fegyvereket is. Szonárbóják kibocsátására és ellenőrzésére, valamint a BAMS (Broad Area Maritime Surveillance) pilóta nélküli repülőgéppel való együttműködésre is alkalmas. Hadrendbe állásával a P–3 Oriont fokozatosan váltja le. A rendszerfejlesztési és demonstrációs (System Development and Demonstration) célokra 2004-ben kötött szerződés keretében először 5 darab repülőgépet építettek (T1–T5). Az első (T1) 2009. július 30-án gurult ki Rentonban.[2] 2015 januárjáig 21 db P–8A és 8 db P–8I exportváltozatú gépet adtak át.Az orrába fázisvezérelt antennát tesznek, a gép törzse alá pedig egy szintetikus apertúrájú radart.
P–8 Poseidon | |
Funkció | tengerészeti járőr- és tengeralattjáró-elhárító repülőgép |
Gyártó | Boeing Integrated Defense Systems |
Gyártási darabszám | 21 (P–8A), 8 (P–8I) |
Személyzet | 2+7 |
Típusváltozatok | P–8A, P–8I |
Első felszállás | 2009. április 25. |
Szolgálatba állítás | ~2013 |
Méretek | |
Hossz | 39,47 m |
Fesztáv | 35,72 m |
Magasság | 12,83 m |
Tömegadatok | |
Szerkezeti tömeg | 62 730 kg |
Max. felszállótömeg | 85 370 kg |
Hajtómű | |
Hajtómű | 2×CFM International CFM56 |
Tolóerő | 2×120 kN |
Repülési jellemzők | |
Max. sebesség | 907 km/h |
Utazósebesség | 815 km/h |
Legnagyobb repülési magasság | 12 500 m |
Avionika | |
Rádiólokátor | Raytheon APY–10 |
Fegyverzet | |
Beépített fegyverzet | nincs |
Fegyverfelfüggesztő pontok | 5 belső, 6 külső |
A Wikimédia Commons tartalmaz P–8 Poseidon témájú médiaállományokat. |
Fegyver felfüggesztők: a félszárnyak alatt:2-2 tehát összesen 4 és a belső fegyvertérben 5. Tehát összesen 9 fegyverfelfüggesztő van a gépen, amelyekre 4 záras tartókat is lehet tenni, tehát egy gép akár 36 db SDB-t is szállíthat.
Bevethető fegyverek: GBU–39, AGM–154 JSOW, AGM–158 JASSM.
Típusváltozatok
szerkesztés- P–8A: az Amerikai Haditengerészet alapváltozata
- P–8I: exportváltozat (i - international)
Megrendelő országok
szerkesztés117 darabot tervez megrendelni, az elsők 2013-ban álltak szolgálatba.
2012. július 17-én az Amerikai Haditengerészet átvette második (429) P–8A repülőgépét. Egyelőre tizenhárom repülőgépet gyárt le a Boeing alacsony intenzitású gyártástechnológiával (low rate initial production, LRIP), a típus elősorozatának tekinthetőek. A gépet a Haditengerészet személyzete repülte át Seattle-ből NAS Jacksonville-be.[3]
2009 év elején 8 darabra adott le megrendelést, 2,1 milliárd USD értékben.[4] A második P–8I 2012. július 12-én teljesítette első felszállását a Boeing Renton Field-i repülőteréről helyi idő szerint 15:29-kor felszállva, majd két óra tizennégy perces repülést követően a Seattle-i Boeing Field-re érkezett meg. A repülés alatt rendszerteszteket hajtottak végre és elérték a maximális repülési magasságot is (41 000 láb).[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A navy.mil Fact File-ja B 737–800ERX-et említ
- ↑ Boeing Rolls Out US Navy's P-8A Poseidon. Boeing, 2009. július 30. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
- ↑ Gary Parsons: Boeing delivers second production P-8A Poseidon (angol nyelven). key.aero, 2012. július 20. [2012. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 4.)
- ↑ India inks largest-ever defence deal with US. The Times of India, 2009. január 5. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
- ↑ Gary Parsons: Second Boeing P-8I for India flies (angol nyelven). key.aero, 2012. július 17. [2012. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 4.)
Források
szerkesztés- P-8A Poseidon – boeing.com
- A P-8A Poseidon összes Boeing-sajtóhíre – boeing.com
- P-8A Multi-mission Maritime Aircraft Archiválva 2007. július 11-i dátummal a Wayback Machine-ben – navy.mil