Főmenü megnyitása

P. Jánossy Béla

próza- és drámaíró, költő, kritikus, szerkesztő

P. Jánossy Béla (Erdőszentgyörgy, 1883. október 20.Kolozsvár, 1945. április 23.) próza- és drámaíró, költő, kritikus, szerkesztő.

P. Jánossy Béla
Élete
Született 1883. október 20.
Erdőszentgyörgy
Elhunyt 1945. április 23. (61 évesen)
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers,
próza,
dráma,
kritika
A Wikimédia Commons tartalmaz P. Jánossy Béla témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban végezte (1903); a kolozsvári egyetemen szerzett jog- és államtudományi doktorátust (1908). 1907-10 között az Ellenzék szerkesztőségében dolgozott, 1910-ben fogalmazó lett a kolozsvári városházán. 1918-tól az Erdélyi Római Katolikus Státus titkára, ebben a tisztségében jelentős szerepet játszott a két világháború között a római katolikus közéletben. A pápai Nagy Szent Gergely Rend lovagja, a Román Csillagrend tisztje kitüntetések jelzik tevékenységének egyházi és világi elismerését. Osztályelnöke volt a Nagyváradon működő Katholikus Akadémiának, tagja a temesvári Arany János Társaságnak és a budapesti Petőfi Társaságnak; 1921-44 augusztusa között felelős szerkesztője a Hírnöknek, 1943-44-ben a Magyar Népnek.

1907-es Emberszívek című novelláskötetétől kezdve közel négy évtizeden keresztül szinte évente jelent meg önálló vers- és elbeszéléskötete, regénye vagy drámája.

MunkásságaSzerkesztés

Műkedvelő színpadok számára írott darabjai közül kiemelkedik az Árpád-házi Szent Erzsébet életéből merített Thüringia rózsája című négyfelvonásos színjátéka, melyet a kolozsvári magyar színház 1931. november 20-án mutatott be, majd 1988-ban a szentkeresztbányai műkedvelő színtársulat újított fel, s itthon, illetve 1990 után több ízben Magyarországon is bemutatott. Népszerűek voltak vidám egyfelvonásosai is.

Regényei közül, amelyeknek tárgyát zömmel a szentek életéből vagy a történelmi múltból merítette, a Szopos Sándor rajzaival megjelent A császár bűnbakja (Kolozsvár 1927) címűt a korabeli kritika némi túlzással Henryk Sienkiewicz Quo vadisának ellenpárjaként méltatta, Mister Nemere (Kolozsvár 1929) című regénye pedig az egykorú megítélés szerint a romániai magyar ifjúsági irodalmat gazdagította. Ezek a művek azonban szerzőjük minden rutinja ellenére megrekedtek az erkölcsnemesítő célzatú irodalom szintjén. Sajnálatosan hiányzik belőlük a 20. századi neokatolikus irányzat önvizsgálatra és az emberi lét teljességének átfogására irányuló törekvése is, amely már a korabeli romániai magyar irodalomban is éreztette hatását.

Körbe körénk, gyerekek (Kolozsvár 1924) című verskötete Tóth István szuggesztív rajzaival jelent meg, s a maga idejében sikert aratott.

Egyéb művei:

  • Virágének (versek, Kolozsvár 1908)
  • Az élet mellől (novellák, Kolozsvár 1911)
  • Magyar földön (novellák, Kolozsvár 1913)
  • Véres galamb (versek, Kolozsvár 1918)
  • Halhatatlan halál (dráma 5 felv. Kolozsvár 1922)
  • Petőfi (drámai kép 3 felv. Kolozsvár 1923)
  • Lisieux-i Kis Szent Teréz élete képekben (Kolozsvár 1926)
  • Ferenc, a csodálatos ember (versek, Kolozsvár 1927)
  • Szivárvány (elbeszélések, Kolozsvár 1929)
  • Vejemuram (vígjáték 1 felv. Kolozsvár 1929)
  • Krisztus útja a Kálvárián (drámai költemény, Kolozsvár 1933)
  • Csókol a király (vígjáték 4 felv. Kolozsvár 1934)
  • Égő csipkebokor (versek, Kolozsvár 1935)
  • Király daliája (költői elbeszélés, Kolozsvár 1935)
  • Árva violácska (kisregény, Kolozsvár 1937)
  • Fülemüle a viharban (versek, Kolozsvár 1937)
  • Elefántcsont lélek (regény Páduai Szent Antal életéről, Kolozsvár 1939)
  • Salgói farkasok (regény, Kolozsvár 1943)

ForrásSzerkesztés