PPD–40

szovjet géppisztoly
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 28.

A PPD–40 ( oroszul: Пистолет-пулемёт Дегтярёва, magyar átírásban: Pisztolet-pulemjot Gyegtyarjova, jelentése: Gyegtyarjov-géppisztoly) géppisztolyt 1934-ben, Vaszilij Gyegtyarjov tervezte. A fegyver hagyományos fatussal rendelkezik.

PPD–40

TípusGéppisztoly
Ország Szovjetunió
TervezőVaszilij Alekszejevics Gyegtyarjov
Alkalmazás
Alkalmazás ideje1935–1945
Használó ország Szovjetunió
 Albánia
 Finnország
 Észak-Korea
 Fülöp-szigetek
 Spanyolország
Műszaki adatok
Űrméret7,62 mm
Lőszer7,62×25 mm Tokarev
Tárkapacitás25 darab (szekrénytár)
71 darab (csigatár)
Működési elvSzabad tömegzáras
Tömeg3,2 kg
Fegyver hossza788 mm
Csőhossz273 mm
Elméleti tűzgyorsaság800–1000 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség490 m/s
A Wikimédia Commons tartalmaz PPD–40 témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

A PPD–40-et Vaszilij Gyegtyarjov tervezte a Szovjetunióban, és a német Bergmann MP28-ra hasonlít, belsőleg azonban az MP18-hoz áll közelebb.[1] A PPD-t a 7,62×25 mm Tokarev lőszer tüzelésére tervezték, ami a 7,63×25 mm Mauserhez hasonló, amit a Mauser C96 pisztoly tüzel. A PPD egy nagy tárkapacitású csigatárat[2][3][4] (71 darab lőszer) használ.

Külső hivatkozások

szerkesztés