Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) magyarországi állami hatóság volt 2000 és 2013 között. Feladata az ország pénzügyi közvetítő rendszerének felügyelete és ellenőrzése volt.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
Alapítva	2000
Megszűnt	2013
Jogutód	Magyar Nemzeti Bank (2013–)

Története

Az Országgyűlés 2000. április 1-jei hatállyal hozta létre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. A PSZÁF az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet összevonásával, ezen intézmények jogutódjaként jött létre. A PSZÁF Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatok ellátó önálló szabályozó szerv, amely csak a törvényeknek van alárendelve.

A PSZÁF-ot elnök vezeti, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevez ki. A Felügyeletnek két alelnöke van, akiket a Felügyelet elnöke nevez ki hat évre. A Felügyelet „Pénzügyi Békéltető Testületet” (PBT) működtet, amely szakmailag független, és szervezetileg közvetlenül a Felügyelet elnökéhez tartozik. A PSZÁF munkáját „Pénzügyi Stabilitási Tanács” segíti, amelynek tagja a nemzetgazdasági miniszter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és a Felügyelet elnöke. A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert, illetőleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok előkészítésében, javaslatot tesz e jogszabályok megalkotására, valamint rendeletalkotási joggal bír meghatározott kérdésekben.

A PSZÁF önálló, felügyelési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi és szabályozói jogkörökkel felruházott alkotmányos szervezet. A Felügyelet rendeletalkotási, engedélyezési tevékenysége során, ajánlásai és útmutatásai kibocsátásakor, vizsgálatai alkalmával, elemzései és értékelései megfogalmazásánál, intézkedései alkalmazásánál a közjó érdekében, a köz szolgálatában és az Alaptörvényben rögzített felelősséggel cselekszik.

2013. október 1-jén megszűnt, jogköreit a Magyar Nemzeti Bank vette át. A változást az MNB-ről szóló új törvény tette lehetővé. Ezután a jegybankban megalakult a Pénzügyi Stabilitási Tanács.

Vezetői

• 2000–2004: Szász Károly
• 2004–2009: Farkas István
• 2009–2010: Farkas Ádám
• 2010–2013: Szász Károly

Célja és feladatai

A PSZÁF tevékenységének célja:

• a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,
• a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete,
• az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti, és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektorális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,
• együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében,
• a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni bizalom erősítése,
• a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztók jogainak és érdekeinek következetes és proaktív védelme, fórum biztosítása a felmerülő fogyasztói jogviták rendezéséhez és a fogyasztók pénzügyi tudatosságának a növelése.

A PSZÁF főbb feladatai:

• Engedélyezési jogkörében elbírálja a pénzügyi szervezetek alapításával, átalakulásával, egyesülésével, szétválásával, tevékenységi körük módosulásával stb. kapcsolatos engedélykérelmeket.
• Elbírálja mindazokat az engedélykérelmeket, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
• Folyamatosan ellenőrzi és vizsgálja a pénzügyi szervezeteket abból a szempontból, hogy működésük során betartják-e a jogszabályokat, tevékenységük megfelel-e a megbízható, gondos működésre vonatkozó előírásoknak, szakszerű és független-e az irányítási rendszerük.
• Bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárást indít.
• Külföldi pénzügyi hatóságokkal, különösen az Európai Gazdasági Térség államaiban együttműködik a pénzügyi felügyeleti hatóságokkal.

A Felügyelet intézkedéseit hatósági jogkörében hozza meg. A feltárt szabálytalanságok észlelése esetén jogszabályokban meghatározott intézkedéseket tesz, amelyek rendkívül széles körűek: a felszólítástól a bírság kiszabásán át az intézmény piacról való kivezetéséig, felszámolásáig terjednek. Meghatározott esetekben büntetőeljárást kezdeményez. A Felügyelet a bank- és értékpapírtitok, a pénztártitok, a biztosítási titok, valamint az üzleti titok megtartása mellett – a pénz- és tőkepiaci szereplők, a befektetők, a betétesek, a biztosítottak vagy a pénztártagok védelme érdekében – határozatait részben vagy egészben, saját honlapján, továbbá az általa célszerűnek tartott egyéb módon teszi közzé. A Felügyelet évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. Az Éves jelentés a Felügyelet elmúlt évi tevékenységét, a szervezeti-működési feltételekben bekövetkezett változásokat, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejleményeit mutatja be, továbbá összegzi az év során szerzett felügyeleti tapasztalatokat. 2011. július 1-je óta országos hatáskörrel működik Budapesten a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT). A testület a PSZÁF által működtetett, szakmailag független, alternatív vitarendezési fórum, mely a bírósági polgári peres eljárásoknál gyorsabb és olcsóbb megoldást nyújt a fogyasztók és a velük szerződéses kapcsolatban álló pénzügyi szolgáltatók között felmerülő jogvitákban. Eljárásának célja, hogy egyezséget kíséreljen meg létrehozni a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok érvényesítése érdekében. A PBT látja el a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatának (FIN-NET) alapító okiratában megállapított feladatokat.

Külső hivatkozások

• A Felügyelet honlapja
• A Pénzügyi Békéltető Testület honlapja