Papp József (etnográfus)

(1928–2007) magyar néprajzkutató

Papp József (Tiszacsege, 1928. november 10. – Tiszacsege, 2007. február 4.) egyetemi docens, az ELTE Rektori Hivatalának vezetője (1957-1979), könyvtár névadója, Tiszacsege díszpolgára (1995).

Papp József
Született1928. november 10.
Tiszacsege
Elhunyt2007. február 4. (78 évesen)
Tiszacsege
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásanéprajzkutató,
egyetemi oktató
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Tiszacsegén végezte az elemi iskola négy osztályát, majd a debreceni Református Kollégiumban érettségizett 1947-ben. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-földrajz szakán középiskolai tanári diplomát szerzett, majd 1951. július 1-jétől a Vallás- és Közoktatási Minisztérium Egyetemi Főosztályán volt történelem és néprajz referens. 1952 őszétől az Eötvös Loránd Tudományegyetem akkoriban alakult, Tálasi István vezette Tárgyi Néprajzi Tanszékén dolgozott. Még ugyanebben az évben megbízták a Bölcsészettudományi Kar Dékáni Hivatalának vezetésével, 1953-ban pedig szolgálattételre a Rektori Hivatalba rendelték, amelynek később húsz éven át (1957-től 1979-ig) a vezetője volt. 1960-ban szerezte meg néprajzból a bölcsészdoktori fokozatot. Disszertációja, mely a szülőfölddel foglalkozik, Tiszacsege címen 1967-ben jelent meg. A szakmai munkához való teljes visszatérését jelentette a történelem-(néprajz-) tudományok kandidátusa fokozat megszerzése 1980-ban. Fő feladatának a terepmunkával összekötött néprajzi kutatásmódszertan oktatását tekintette. Az 1980-as évek közepén, a hallgatók megválasztották az ELTE Budaörsi úti Kollégiumainak (jogász, bölcsész és TTK-s kollégiumok) élére főigazgatónak.

Emlékezete

szerkesztés

2007. március 31-én a tiszacsegei temetőben Mészáros Barna református lelkész, Jónás Sándor polgármester és dr. Paládi-Kovács Attila akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, az ELTE nevében dr. Balázs Géza az ELTE Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője búcsúztatta.

  • Tiszacsege (1967)
  • Egy Közép-Tisza vidéki szálláskertes település paraszti termelő kultúrája 300 év tükrében (1980)
  • Tiszacsege történeti néprajza (1992)
  • Tiszacsege Vendégváró Kalauza - Guide Book of Tiszacsege (1996)
  • A csegei szálláskertek és tüzelősólak (1996)
  • Tiszabábolna története és néprajza (1997)
  • Tiszadorogma a "vesszős falu" (1998)

Díjak, elismerések

szerkesztés
  • Pro Universitate ELTE Tanácsa "az egyetem szolgálatában szerzett kimagasló érdemi elismeréséül"
  • 1995 Tiszacsege Díszpolgára
  • 2002 A Magyar Kultúra Lovagja „A magyar kulturális örökség megőrzéséért."[1]