Főmenü megnyitása

A nyelvészetben és a retorikában a paragogé (< ógörög παραγωγή paragogé ’hosszabbítás’), más néven az epitézis (< ógörög ἐπίθεσις epitheszisz) etimológiailag nem indokolt beszédhang vagy hangok csoportjának szó végéhez való hozzáadását képező hangváltozás. A retorikában az adjekció típusú metaplazmusok közé tartozó hangalakzat.[1][2][3][4][5][6]

A nyelvtörténetbenSzerkesztés

A paragogé nyelvtörténeti jelenségként a szavak fejlődését érinti. Szó lehet paragogéról átmeneti folyamatban egy alapnyelvből egy vagy több belőle származó nyelvbe. Például az olasz nyelvben a latin esse ’lenni’, sum ’vagyok’, cantant ’énekelnek’ igealakokból essere, sono, illetve cantano lett.[4]

A román nyelvben a latin currere ’szaladni’ igéből származik az a curge ’folyni’ ige. A kijelentő mód jelen idő egyes szám első személyű alakja szabályosan cur lett volna, de hozzáadták a [g]-t analógia útján az a merge ’menni’ ige azonos személyű merg ’megyek’ alakjával.[5]

Már kialakult nyelv történetében is fejlődnek szavak, beleértve paragogéval. Ez az esete például az angol sound ’hang’ szónak. Etimológiája latin sonus > ófrancia son > közép-angol soun > modern angol sound. A d analógia útján került a végére olyan más szavakkal, amelyekben az n-t d követi, pl. gender ’nem’.[3][7]

A magyar nyelv régebbi időszakában a majd határozószóhoz az -n határozószó-képző[8] hozzáadásával a majdan változat keletkezett. Ellentétben az előző esettel, nem ez, hanem alapszava használatos a mai szokásos nyelvi regiszterben, a majdan pedig régies és választékos.[1][9] Ugyancsak paragogéval keletkezett régebben a pedig szóból a pediglen, a nyomatékosító -len elemmel.[2][10] Ez is ma ritkább az alapszavánál, régies és körülményeskedő.[11]

Hasonló eset a francia nyelvben a régebbi nyelvben keletkezett jusques ’-ig’ elöljárószó esete. Alapszava, a jusque elöljáró van meg a mai nyelv szokásos regiszterében.[12]

Jövevényszavakat is érintett paragogé. Az olaszban gyakori volt a mássalhangzóra végződő idegen szavak beillesztése paragogé segítségével. Olyan történelmi személyiségek neve, mint Dávid és Szemiramisz az olaszban Davidde, illetve Semiramisse lett.[13]

A románban is vannak paragogéval kezelt jövevényszavak, például curmal ’datolyapálma’ < török hurma,[5] mivel a románban a fák nevei mind mássalhangzóra végződnek és hímneműek, az -a végződés pedig leggyakrabban a nőnemű határozott névelőnek megfelelő végartikulus.

A mai nyelvbenSzerkesztés

A paragogé jellemző más nyelvváltozatokra is, mint a sztenderd nyelvváltozat szokásos regisztere, a nyelv aktuális állapotában. Az előbbi nyelvváltozatokban léteznek olyan paragogés szóváltozatok, amelyeknek a szokásos regiszterben paragogé nélküli megfelelőik vannak.

Vannak például paragogés szavak magyar területi nyelvváltozatokban (itteneg ~ itt),[2] valamint a népi regiszterben, pl. ottan ~ ott, eztet ~ ezt, aztat ~ azt.[1]

Az olasz népi regiszterben például a Semiramisse név végződéséhez hasonló paragogé van olyan köznevekben, amelyek a sztenderdben s-re végződnek: filobusse ~ filobus ’trolibusz’, lapisse ~ lapis ’ceruza’. Toszkánai nyelvjárásokban olyan paragogékat lehet hallani, mint mene ~ me (az io ’én’ tárgyként és határozóként használt szuppletív alakja), perchene ~ perche ’miért, mert’.[13]

A románban is van nyelvjárási paragogé, például az összetett múlt idő többes számú alakjaiban használt melléknévi igenév -ără végződéssel: ați plătitără ~ ați plătit ’fizettetek’.[14]

Horvát nyelvjárási paragogés szóalakok példái ondar ~ onda ’akkor’ és ovdjena ~ ovdje ’itt’.[6]

A paragogé egyéni is lehet. Például egyes francia beszélők [ə]-t[15] ejtenek ki mássalhangzóra vagy magánhangzóra végződő szavak végén, főleg felkiáltásban, pl. Bonjour ! [bɔ̃ˈʒuː.ʁə] ~ [bɔ̃ˈʒuːʁ] ’jó napot’,[16] Merci ! [mɛʁˈsiː.ə] ~ [mɛʁˈsi] ’köszönöm’.[17] Analógiáról lehet szó az e betűre végződő szavakkal, amely etimologikus, az ófranciában mindig [ə]-nek ejtették. A mai sztenderd szerint általában nem ejtendő ki, bizonyos fonetikai kontextusok kivételével (pl. l’autre groupe [ˈloːtʁəˈgʁup] ’a másik csoport’), de Dél-Franciaországban csaknem mindig kiejtik (Elle m’a dit qu’elle viendrait [ɛ.lə.maˈdi.kɛ.lə.vjɛnˈdʁe] ’Azt mondta, hogy el fog jönni’)[18]), és egyének felkiáltásban északon is kiejtik, pl. Arrête ! [aˈʁɛː.tə] ’Hagyd abba!’< [aˈʁɛt].[19]

A paragogé retorikai használata is egyéni. Például a francia klasszicizmus irodalmában megengedett volt már létező paragogés szavak használata a szebb hangzás elérése céljából vagy azért, hogy a verssorban meglegyen a szótagok szükszéges száma. Ilyen célokból használták a jusques változatot jusque helyett magánhangzóval kezdődő szavak előtt,[20] például:

Percé jusques au fond du cœur / D’une atteinte imprévue aussi bien que mortelle, […] ’A szívemig hasít belém / A váratlan csapás, és életem kioltja.’ (Pierre Corneille)[21]

A magyar irodalomban ilyen példa népi paragogés szavak használata Karinthy Frigyes Az emberke tradédiájában irónia eszközeként:

Egyik hiszi eztet, aztat, / Másik hiszi aztat, eztet...[1]

Hozzáadott szószegmensekSzerkesztés

A paragogé egyetlen beszédhang, magánhangzó vagy mássalhangzó, illetve hangcsoport hozzáadását jelenti. Az utóbbi lehet egy szótag vagy kettő is.

Hozzáadott magánhangzó példája az o az olasz sono ’vagyok’ (< latin sum) szó végén.[4]

Hozzáadott mássalhangzó található az alábbi szavak végén:

  • (angolul) sound ’hang’ < közép-angol soun;[3]
  • (románul) curmal ’datolyapálma’ < török hurma;[5]
  • (horvátul) ondar (nyelvjárási) ~ onda (sztenderd) ’akkor’.[6]

Hozzáadott szótagos példák:

  • (magyarul) pediglen (régies) ~ pedig (szokásos);[10]
  • (olaszul) perchene (nyelvjárási) ~ perche (sztenderd) ’miért, mert’;[13]
  • (románul) ați plătitără (nyelvjárási) (két szótag) ~ ați plătit (sztenderd) ’fizettetek’;[14]
  • (horvátul) ovdjena (nyelvjárási) ~ ovdje (sztenderd) ’itt’.[6]

Olykor a szóban forgó szegmens a nyelvben létező toldalék, de nem volt meg az alapszóban vagy nincs grammatikai létjogosultsága, például az alábbi szavakban:

  • (magyarul) ottan – határozószóhoz hozzáadott határozószó-képző;[1]
  • (magyarul) aztat – megkettőzött esetrag;[1]
  • (olaszul) sono ’vagyok’ – analógia útján hozzáadott személyrag;[4]
  • (olaszul) essere ’lenni’ – analógia útján hozzáadott főnévi igenévi végződés.[4]

JegyetekSzerkesztés

  1. a b c d e f Retorikai-stilisztikai lexikon, Paragogé szócikk.
  2. a b c Tótfalusi 2008, paragógé szócikk.
  3. a b c Bussmann 1998, 372. o.
  4. a b c d e Dubois 2002, 184. o.
  5. a b c d Dragomirescu 1995, epiteză szócikk.
  6. a b c d Ladan 2005, epiteza szócikk.
  7. Etymonline, sound szócikk.
  8. Kiefer 2006 szerint határozószó-képző az -n, nem rag (41. o.). o.
  9. Zaicz 2006, majd szócikk.
  10. a b Zaicz 2006, pedig szócikk.
  11. ÉrtSz, pediglen szócikk.
  12. TLFi, paragoge és jusque(s) szócikkek.
  13. a b c Dubois 2002, 352. o.
  14. a b Avram 1997, 225. o.
  15. Közepes, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó.
  16. Carton 1999, 35. o.
  17. Carton 1999, 39. o.
  18. Kalmbach 2013, § 6.8.3. o.
  19. Carton 1999, 36. o.
  20. TLFi, paragoge szócikk.
  21. Le Cid, 1. felvonás, 6. jelenet, Nemes Nagy Ágnes fordítása.

ForrásokSzerkesztés

  • (románul) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
  • Dragomirescu, Gheorghe. Dicționarul figurilor de stil. Terminologia fundamentală a analizei textului poetic (Retorikai alakzatok szótára. A versszöveg elemzésének alapvető terminológiája). Bukarest: Editura Științifică. 1995, ISBN 973-4401-55-6; az interneten: Dexonline (DFS) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
  • (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
  • (angolul) Harper, Douglas. Online Etymology Dictionary (Online etimológiai szótár) (Etymonline) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
  • (horvátul) Ladan, Tomislav (szerk.) Hrvatski obiteljski leksikon (Horvád családi lexikon). Zágráb : Leksikografski zavod Miroslav Krleža és EPH. 2005. ISBN 953-6748-16-9; az interneten: enciklopedija.lzmk.hr (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
  • Tótfalusi István. Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Harmadik, bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2008; az interneten: Idegenszó-tár. Digitális tankönyvtár (Hozzáférés: 2019. július 8.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés