Főmenü megnyitása

Patay-kastély (Abaújszántó)

kastély Abaújszántón

A klasszicista stílusú Patay-kastély Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Abaújszántó Cekeháza nevű részén található, 1820 körül épült. Jelenleg kihasználatlan, műemlékvédelem alatt áll.

Patay-kastély
Patay-kastélyrom Abaújszántón.jpg
Ország Magyarország
Település Abaújszántó
Épült 1820 körül
Építtető Patay család
Stílus klasszicizmus
Család Patay család
Rekonstrukciók évei 1983
Állapota rom

Tulajdonos önkormányzat
Látogatható kívülről megnézhető, bemenni omlásveszély miatt tilos
Cím Cekeházi út
Elhelyezkedése
Patay-kastély (Magyarország)
Patay-kastély
Patay-kastély
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 17′ 04″, k. h. 21° 12′ 29″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 04″, k. h. 21° 12′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Patay-kastély témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A báji Patay-család a 18. században jutott hozzá cekeházi földbirtokokhoz. Egy erre alkalmasnak minősített területen kezdte el építeni előbb udvarházát, majd később a kastélyát, az építkezés 1820 körül fejeződött be. A második világháború után a kastélyt államosították, falai között kollégium, majd TSZ-irodák kaptak helyet. A rendszerváltás után magántulajdonba került, de állapota tovább romlott. 2003-ban Abaújszántó (ma közigazgatásilag a városhoz tartozik) önkormányzata visszavásárolta a kastélyt és tartozékait, idegenforgalmi hasznosítás tervével, mely azonban nem valósult meg. Jelenleg kihasználatlanul áll, állapota folyamatosan romlik.

LeírásaSzerkesztés

 
A majorsági épületek egy része igen romos állapotú

A klasszicista stílusban épült, szimmetrikus elrendezésű kastélyépület nagyobbrészt földszintes, középső tömbje egyemeletes. Az épülettömb nyeregtetőjét kétoldalt timpanonok zárják le (az északnyugati homlokzaton még ma is látható a címerpajzs). A középső tömb homlokzata előtt nagyméretű terasz ugrik ki, melynek két oldalára lépcső vezet. Jobb szárnya alatt pince húzódik.

2004-ben Nagy Veronika és Szőke Balázs készített az önkormányzat megbízásából tanulmányt az épületről, melyből kiderül, hogy a korabeli kémények oldalsó füstnyílásúak voltak. Ilyenekkel ma már szinte csak a belső-zempléni területeken, főként Háromhután lehet találkozni. A kastélyhoz majorsági épületek, illetve ősfás park is tartozott, ezek ma is megtekinthetőek.

ForrásokSzerkesztés