Pathai István (Pápa, 1555. augusztus 5.Belényes [?], 1632 második fele) a Dunántúli református egyházkerület püspöke 1612-től 1628-ig.

Pathai István
a Dunántúli református egyházkerület püspöke
Született 1555. augusztus 5.
Pápa
Elhunyt 1632 második fele
Belényes
Nemzetiség magyar
Püspökségi ideje
1612 – 1628
Előző püspök
Következő püspök
Beythe István
Kanizsai Pálfi János

ÉletútjaSzerkesztés

Tanulmányait Pápán és Tolnán elvégezvén, már 1572-ben lelkésszé avattatott. Ebbeli működését Rohoncon kezdte, 1585-től pedig Pápán folytatta. 1612-ben Rohoncra ment a Batthyány Ferenc udvari papjának, de Szalonakra is beszolgált. Még ugyanez évi június 19-én püspökké választotta a dunántúli egyházkerület. 1613 őszétől Veszprémben lelkészkedett s nemsokára tevékeny részt vett a felsődunavidéki reformátusok és evangélikusok megegyezése iránti mozgalomban. Engedékeny magatartása rossz vért szült hitfelei egy részében, viszont a merev lutherizmus híveitől is sok sérelmet kellett elszenvednie. 1623 nyarán Pápán húzódott meg, míg 1624 elején Kiskomáromban, 1626 júniusában ismét Pápán foglalta el az egyik lelkészi állást. Majd 1628 novemberében a Bethlen Gábor kívánságára az 1626-ban másodszor megjelent műve miatt rá váró üldözés elől eltávozott a dunántúli egyházkerületből, melytől forma szerint el se búcsúzott. Belényesen lett lelkész, s a bihari egyházmegye a legelső üresedés alkalmával, 1631-ben esperessé választotta.

Veszprémi és kiskomáromi hivataloskodása alatt anyakönyveket vezetett. Írói munkásságának a következő termékei vannak:

Magyarra fordította Vives J. L. „Keresztyén férjnek… kötelességéről” írt könyvét, de hogy ki is nyomatta-e, nincs tudva. Fennmaradt leveleit (majdnem kivétel nélkül Kanizsai Pálfi Jánoshoz) Fabó András (Codex…) és Thury Etele (M. Prot. Et. Adattár, 1904–1905.) tette közzé.

IrodalomSzerkesztés

Eötvös Lajos: Adatok P. I. superintendens életéhez (Révész Figyelmezője, 1871.), Zoványi Jenő: P. I. halálának éve (ItK. 1941.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.