A paxoszi tengeri csata i. e. 229-ben lezajlott tengeri ütközet volt a jón-tengeriPaxosz szigeténél az Illír Királyság flottája és az Akháj Szövetség tíz hadigályája között. A csata az illírek győzelmével végződött, akik ezt követően fennhatóságuk alá vonták Kerküra szigetét, aminek egyenes következményeként kitört az illírek vereségével záruló első római–illír háború.
Az Agrón király és Teuta királyné irányítása alatt álló Illír Királyság i. e. 231-től aratott katonai győzelmei (Medion ostroma, illír–epiróta háború), valamint az illír flottának az itáliai kereskedőhajókat is veszélyeztető kalóztevékenysége egyre nagyobb fenyegetettséget jelentett Róma számára. Miután Teuta meggyilkoltatta az udvarába küldött római követek egyikét, a várható háborúra való felkészülés jegyében fokozott intenzitással továbbfejlesztette az illír flottát, és tervet dolgozott ki az illíriai területek kikötővárosainak meghódítására.[1]
I. e. 229-ben flottájának egy része Kerkürához hajózott, ahol az Epidamnosz bevételével kudarcot vallott társaikat bevárva megindították a város ostromát. A kerküraiak segélyszavára az Akháj Szövetség(wd) tíz hadigályája csakhamar megjelent a partoknál. Az akhájok számára nem volt kétséges, hogy masszív, három-négy evezősoros hadihajóikkal hamar szétszórják a könnyű lemboszokból álló illír flottát. Az ostromzárat tartó illírekhez azonban csakhamar csatlakoztak szövetségeseik, nevezetesen hét akarnaniai(wd) hajó. Utóbbiak átvették az ostromzárat, míg az illír flotta a nyílt tenger felé vette az irányt, és Paxosz szigeténél összecsaptak az akháj gályákkal.[2]Polübiosz leírása szerint az illírek új stratégiát dolgoztak ki. Lemboszaikat négyesével egymáshoz erősítették, és a legszélső hajót oldalával az ellenfél irányába fordították. Az akhájok számára így gyerekjáték volt az illír hajók megcsáklyázása, ezt követően azonban meglepetéssel vették észre, hogy közvetlenül a megtámadott lembosz mögött ott sorakozott három másik. A négy lemboszról az akháj hajó fedélzetére özönlő kétszáz illír harcos hamar felülkerekedett az ellenségen. Az illírek ezzel a hadi csellel megnyerték a paxoszi tengeri ütközetet, megszerezték az akhájok négy triérészét, egyet pedig elsüllyesztettek, fedélzetén az akhájok sztatégoszával, Kerüneiai Margosszal. Ezt látván a kerküraiak önként átadták városukat az illíreknek. A városban hagytak egy helyőrséget a királyné egyik tanácsadója, Pharoszi Démétriosz vezetése alatt, majd visszatértek Epidamnosz partjaihoz, és másodszor is megkísérelték bevenni a várost.[3]
Az Itáliából való átkelés szempontjából stratégiailag fontos Kerküra eleste felgyorsította az eseményeket: Róma hadat üzent az Illír Királyságnak, kitört az első római–illír háború. A rómaiak legelső harci mozzanatukként visszafoglalták a szigetet az illírektől.[4]
↑Ceka 2013:Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
↑Elsie 2010:Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
↑Jacques 2009:Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
↑Përzhita 2012:Luan Përzhita: Skerdilaidi – komandant ushtarak dhe sundimtar i shtetit ilir (217–205 para Krishtit) / Skerdilaid – military leader and ruler of the Illyrian state (B.C. 217–205). Iliria, XXXVI. évf. (2012) 109–122. o.
↑Pollo & Puto 1981:Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X
↑Šašel Kos 2013:Marjeta Šašel Kos: The Roman conquest of Illyricum (Dalmatia and Pannonia) and the problem of the northeastern border of Italy. Studia Europaea Gnesnensia, VII. évf. (2013) 169–200. o.
↑Wilkes 1992:John Wilkes: The Illyrians. Oxford; Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717
↑Zavalani 2015:Tajar Zavalani: History of Albania. Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies, ISBN 9781507595671
Ókorportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
