Pentaszén-dioxid
| Pentaszén-dioxid | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | penta-1,2,3,4-tetraén-1,5-dion | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 51799-36-1 | ||
| PubChem | 521350 | ||
| ChemSpider | 454765 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | BKMBQDLZBSCFGV-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C5O2 | ||
| Moláris tömeg | 92,05 g/mol | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon oxidok | szén-szuboxid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A pentaszén-dioxid, más néven penta-1,2,3,4-tetraén-1,5-dion a szén egyik oxidja, képlete C5O2 vagy O=C=C=C=C=C=O. A CnO2 vegyületcsalád harmadik tagja, ahol n páratlan szám, az előző kettő a szén-dioxid (CO2) és a szén-szuboxid (C3O2).
Elsőként Günter Maier és munkatársai írták le 1988-ban, a vegyületet az 1,3,5-ciklohexántrion (floroglucin, a floroglucinol tautomer formája) pirolízisével állították elő,[1] de 2,4,6-trisz(diazo)ciklohexán-1,3,5-trion (C6N6O3) gőzeinek flash pirolízise során is keletkezik.[2]:p.97 Szobahőmérsékleten oldatban stabil,[1] maga a tiszta vegyület −96 °C-ig stabil, afelett polimerizálódik.[2]
Források szerkesztés
- ↑ a b Maier, G.; Reisenauer, H. P.; Schäfer, U.; Balli, H. (1988). „C5O2 (1,2,3,4-Pentatetraene-1,5-dione), a New Oxide of Carbon”. Angewandte Chemie International Edition 27 (4), 566–568. o. DOI:10.1002/anie.198805661.
- ↑ a b Eastwood, F. W..szerk.: Vallée, Y.: Gas Phase Pyrolytic Methods for the Preparation of Carbon-Hydrogen and Carbon-Hydrogen-Oxygen Compounds, Gas Phase Reactions in Organic Synthesis. CRC Press (1997). ISBN 90-5699-081-0
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pentacarbon dioxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.