Perendy László

Perendy László (Gelse, 1954. szeptember 17.–) magyar piarista szerzetes, egyetemi tanár.

Perendy László
Született	1954. szeptember 17. (70 éves) Gelse
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	teológus egyetemi oktató római katolikus pap
piarista
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Szerzetesrend	piaristák
MTMT
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Gyermekkorát szülőfalujában és Nagykanizsán töltötte. 1969 és 1973 között a kecskeméti piarista gimnázium diákja volt, érettségi után lépett be a piarista rendbe. A budapesti noviciátust követően 1974-től teológiát tanult a rendtartomány hittudományi főiskoláján, a Kalazantinumban, és sorkatonai szolgálata után az Eötvös Loránd Tudományegyetemen készült biológia–kémia szakos tanárnak. Harmadéves hallgatóként harmadik szakjaként az angolt is felvette. 1980-ban tett örökfogadalmat a rendben, a következő évben, 1981. február 22-én Marosi Izidor váci segédpüspök a kecskeméti piarista templomban pappá szentelte, és megszerezte biológia–kémia szakos tanári diplomáját is, így 1981 őszén a tartományfőnök rendelkezése szerint megkezdhette tanári munkáját a kecskeméti piarista gimnáziumban.

Tanári pályájának első, 1981 és 1992 közötti szakasza egy rövid budapesti kitérő kivételével (1982/1983–1983/1984) Kecskeméthez kötődik. Három tárgyának szaktanáraként, illetve egy évig kollégiumi nevelőtanárként, majd négy éven át (1984/1985–1987/1988) osztályfőnökként szolgált az iskolában. Ezzel párhuzamosan az első évben befejezte angoltanári képzését, azután az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán ökológiai témában írt értekezésével szerzett egyetemi doktori fokozatot 1985-ben.

Közben – rendkívüli hallgatóként, egyéni tanrenddel – beiratkozott a budapesti Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémiára. Itt Vanyó László szemináriumainak hatására fordult érdeklődése az ókeresztény irodalom felé. Az ő vezetésével jutott el a licenciátusi fokozatig 1989-ben. Ezt követően, miután felvételt nyert a Leuveni Katolikus Egyetem doktori iskolájába, az előkészítő tanévet (1989/1990) tartományfőnöke engedélyével Belgiumban töltötte, majd hazatérve egyéb feladatai mellett fejezte be a doktori (PhD) képzést. Disszertációját, melyet Boudewijn Dehandschutter professzor mentorálásával patrisztikai témából, a II. századi görög apologéták teremtéstanáról írt, 2000-ben védte meg.

Az 1991. évi tartományi káptalan asszisztenssé választotta, e tisztséget 1995-ig, a következő káptalanig töltötte be Jelenits István tartományfőnök mellett. Eközben, az 1992/1993. tanév elején áthelyezték a budapesti rendházba. Az ottani piarista gimnázium tanára lett, miközben, a Kalazantinumban a rendi növendékeknek tanított patrológiát. Szintén 1992-től Nagykanizsán, az akkor általános iskolaként, világi tanárokkal újrainduló volt piarista iskolában is ő képviselte a rendet. „A következő négy évben szombatonként Pestről Kanizsára utaztam” – vallotta erről egy 2016-os interjúban, – „vasárnap diákmisét tartottam, illetve időnként kirándultunk, hétfőn pedig órákat látogattam, és gyakran tárgyaltam a város vezetőségével, hogy minden évben adjanak át használatra annyi osztálytermet, amennyi az adott évben szükséges. Keddtől péntekig a budapesti gimnáziumban, szombaton pedig a teológiai főiskolán tanítottam.” 1996–1999 között igazgatóként egészen a nagykanizsai piarista iskola szolgálatában állt, bár kalazantinumi óráit Budapesten továbbra is megtartotta. Ez idő alatt indultak el az iskolában az első gimnáziumi osztályok.

Budapestre visszatérve 1999-ben újra gimnáziumi tanár és osztályfőnök (2000/2001–2005/2006) lett, az ókeresztény irodalom és történelem oktatását pedig 2000-től a Kalazantinum helyére lépő Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a Patrológiai és Egyháztörténelmi Tanszék vezetőjeként folytatta. Egykori mestere, Vanyó László halála után, 2004-ben pályázat útján elnyerte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának Ókeresztény Egyháztörténeti Tanszékét. A két tanszék vezetése mellett 2006-ban kivált a gimnáziumi munkából. 2009-ben habilitált, a pápai Katolikus Nevelésügyi Kongregáció 2010-ben professor ordinarius-szá, a magyar köztársasági elnök 2011-ben egyetemi tanárrá nevezte ki. 2013-tól a PPKE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola tagja. Tanári munkája mellett rendszeresen publikál patrisztikai témájú tanulmányokat és a könyveket, és részt vesz szakterületének tudományos életében. A Magyar Patrológiai Társaság alapító tagja (2001–), az Európai Katolikus Teológiai Társaság (European Society for Catholic Theology – ESCT) tagja, magyar tagozatának korábbi elnöke, jelenleg alelnöke, 2019 óta a Patrisztikai Tanulmányok Nemzetközi Társasága (Association Internationale d’Études Patristiques) tagja, a Teológia című folyóirat szerkesztőségi titkára, az Ókeresztény örökségünk, a Studia Patrum, a Litteratura Patristica és az Ókori keresztény írók című könyvsorozatok szerkesztőbizottsági tagja.

Rendi közösségében 2003-tól kezdve többször is viselt házfőnöki tisztséget: 2011-ig a Kalazantinum növendékház élén állt, 2011-től 2015-ig, és 2023-tól ismét a budapesti rendházat vezette. Ő volt tehát a Váci utcába visszaköltözött rendi közösség első elöljárója.

A kirándulást és a sportot fiatal korától nagyra tartotta mind kikapcsolódásként, mind nevelési eszközként. Számtalan iskolai túra megszervezésén túl ez vezette őt a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségébe is, amelynek az ezredforduló után négy évig elnöke volt, majd a Katolikus Iskolák Nemzetközi Diáksportszövetségében (Fédération Internationale Sportive de l’Enseignement Catholique – FISEC) 12 éven át, 2016-ig vezette a pedagógiai és pasztorális bizottság munkáját.

2016-ban megkapta A Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést. 2022-ben a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választották.

Könyvei

• Antiokhiai katekézis a II. század végén: Theophilosz püspök munkássága. Budapest: Jel Kiadó. 2012.  
• Az üldözött egyház hangja: Tanulmányok a II. és III. század keresztény irodalmáról. Budapest: Jel Kiadó. 2022.  

Interjúk

• Schüttler Tamás: Hit és természettudomány az iskolában: Beszélgetés Perendy László piarista szerzetes tanárral. Új Pedagógiai Szemle, XLII. évf. 3. sz. (1992) Hozzáférés: 2024. február 14.
• „Piarista tízsorosok” (Sárközi Sándor ötlete nyomán). piarista.hu (2013) (Hozzáférés: 2024. február 14.)
• Szathmáry Melinda: „Hálás vagyok a Gondviselésnek, hogy ott lehettem nagy döntések megszületésénél…”. Piaristák MA, VI. évf. 2. sz. (2016) Hozzáférés: 2024. február 14.
• E. I.: A patrisztika korának kutatója: Perendy László professzor elismerése. Pázmány Online blog (2021. február 5.) (Hozzáférés: 2024. február 14.)

Külső hivatkozások

• Magyar Katolikus Lexikon Archiválva 2024. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem
• Országos Doktori Tanács