Pergai Apollóniosz
Pergai Apollóniosz (kb. i. e. 260-262 – i. e. 190) Egyiptomban dolgozó hellén matematikus és csillagász.
| Pergai Apollóniosz | |
 | |
| Született | Ἀπολλώνιος i. e. 262[1][2][3][4][5] Perga[6][3][4] |
| Elhunyt | i. e. 190 (71-72 évesen)[2][5][7] Alexandria |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pergai Apollóniosz témájú médiaállományokat. | |
A pamphüliai Perga városából származott, s Alexandriában tevékenykedett. Főműve a 8 részből álló „Kúpelemek" (Konika), amelynek csak első négy része maradt ránk eredetiben, a többi arab fordításból ismert. Ebben a kúpszeletek elméletét adta, s az ellipszis, parabola, hiperbola terminusokat többször is használta. Munkásságáért korában a megasz geometrosz (nagy geométer) melléknevet kapta. E főművén kívül – néhány töredéktől, illetve kivonattól eltekintve – szintén arab fordításban fennmaradt egy kétrészes, „Peri logosz apotomosz" című munkája is.
Sokak szerint Apollóniosz munkájára támaszkodott majdnem két évezreddel később Johannes Kepler, amikor a bolygómozgás törvényeit kidolgozta.[8][9] Más vélemény szerint ismerte és csodálta Apollóniosz eredményeit, de közvetlenül nem hasznosította őket.[10]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ http://dl.lilibook.ir/2016/03/A-to-Z-of-Mathematicians-Tucker-McElroy.pdf
- ↑ a b Friedrich Hultsch – Franz Rietzsch (1895). „Apollonios 112” (német nyelven). Pauly-Wissowa vol. II,1. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
- ↑ a b various authors: Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1929 (Hozzáférés: 2022. április 24.)
- ↑ a b various authors: Enciclopedia della Matematica (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 2013 (Hozzáférés: 2022. április 24.)
- ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2022. április 24.)
- ↑ Foma Petrushevsky. „Аполлоний” (orosz nyelven). Encyclopedic lexicon. Volume II, 1835.
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2022. április 24.)
- ↑ Jürgen Neffe: Albert Einstein igaz története[halott link]
- ↑ Kepler, Napier, and the Third Law (Reflections on Relativity)
- ↑ Kepler's Planetary Laws. [2011. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
Források
szerkesztés- Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.
|
Ez a matematikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |