Peribszen

ókori egyiptomi uralkodó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 22.

Széth-Peribszen (ur.: k.b. i. e. 28. század) ókori egyiptomi fáraó, a korai dinasztikus kor II. uralkodódinasztiájának tagja. Pontos helye a dinasztia történetében tisztázatlan. Ismeretlen az is, hogy pontosan ki uralkodott előtte és utána.

Széth-Peribszen
előd
egyiptomi fáraó
utód
Uadzsnesz, Szenedzs vagy Szekhemib
II. dinasztia
Szenedzs, Szekhemib vagy Haszehemui

Peribszen sztéléje Abüdoszból, ma a British Museumban található
Peribszen sztéléje Abüdoszból,
ma a British Museumban található

Nomen
Sírja
Umm el-Kaáb U-P jelű sírja
A Wikimédia Commons tartalmaz Peribszen témájú médiaállományokat.

Halotti sztéléje, mely a British Museumban található egy Széth-állatot ábrázol a sokkal közkedveltebb Hórusz helyett, ez pedig arra enged következtetni, hogy uralma nem terjedt ki egész Egyiptomra.

Bizonyos régészeti leletek arra utalnak, hogy Egyiptom Széth-Peribszen alatt kettéosztott volt és ő csak a birodalom egy része fölött uralkodott. Az ország felosztásának okait és Széth-Peribszen esetleges társuralkodóinak kilétét egyiptológusok máig kutatják. Számos más lelet azonban nem támasztja alá egy megosztott birodalom meglétét, így a kutatók körében az ország egységének kérdése vitatott. Az egységet vallók szerint az ország felosztása mindössze közigazgatási és vallásszervezési alapon történt és Széth-Peribszen mindvégig egész Egyiptom felett uralkodott.[1][2][3]

Két nézet terjedt el: vagy elődje volt Szekhemib-Perenmaatnak vagy egy és ugyanazon személy voltak.

Széth-Peribszen sírja az Abüdosz melletti Umm el-Kaáb királyi temetőben található. Ez a sír tartalmazza az első teljes mondatot, melyet hieroglifákkal írtak. Sírját az első átmeneti korban sírrablók rongálták meg, később a Középbirodalom során legalább kétszer helyreállították.[4]

Peribszen királyi neve kuriózumnak szamit az egyiptológusok körében. A fáraók hagyományosan olyan nevet választottak, amely a sólyom isten Hóruszhoz kötődik vagy rá utal. A Hóruszt jelképező sólyom a király nevét körülvelő, a királyi palotát jelképzető szerekh keret felett ült. Peribszen neve ezzel ellentétben a Széthez kapcsolható, aki az egyiptomi hitvilág szerint Hórusz nagybátyja és ősi ellensége volt. Peribszen szerekje fölött igy a Széthet képviselő, sakálhoz vagy agárhoz hasonlitó képzeletbeli állat található. Bár Peribszen az egyetlen egyiptomi fáraó, akinek szerekje fölött Szét őrködik, nem ő az egyedüli, aki ezzel az istennel azonositotta uralmát. A XIII. dinasztiában Széth Meribré, a XIX. dinasztiában I. és II. Széthi, a XX. dinasztiában pedig Széthnaht vette fel az isten nevét.[5][6]

Uralkodás

szerkesztés

Bizonyos régészeti leletek arra utalnak, hogy az egyiptomi állam kettéosztott volt Peribszen uralkodásakor. Egyiptológusok azonban máig vitáznak arról, hogy Peribszen előde miért oszthatta fel a királyságot és vajon Peribszen Egyiptom egésze felett uralkodott-e.

Néhány egyiptológus szerint Ninetjer, a II. dinasztia harmadik uralkodója és Peribszen előde kettéosztotta az országot, mivel az egyesített királyság államigazgatása elburjánzott és irányíthatatlanná vált. Ninetjer így két utódot választott és rájuk hagyta a két országrészt abban bízva, hogy az ország irányítása így könnyebbé válik. Ezen egyiptológusok szerint Peribszen királysága Nagadától Elephantiné szigetéig húzodott, ettől északabbra egy másik király uralkodott.[7][8][9]

Egyiptológusok az Új Birodalomból származó, Egyiptom királyait felsoroló listák közötti eltérésekből is arra következtetnek, hogy Peribszen egy társuralkodóval osztozott az ország irányításán. Egyes egyiptológusok szerint a palermói kő bizonyítja a megosztottságot, mivel Ninetjer 12. uralkodási évétől a „Felső- és Alsó-Egyiptom királya megjelenik” feljegyzéseket az „Alsó-Egyiptom királya megjelenik” feljegyzés váltotta.[10] Ez azt támaszthatja alá, hogy Ninetjer hatalma országa felett meggyengült.[10] Más királylisták a Perbiszen előtt uralkodó Szenedzs fáraó uralkodásáig megegyeznek, utána azonban különböznek. A szakkarai és torinói királylista szerint a Szenedzs utáni három egymást követő uralkodó I. Noferkaré, Noferkaszokar és I. Hudzsefa voltak. Az abüdoszi királylista Szenedzs után rögtön Haszehemuit tartja számon, aki Peribszen után uralkodhatott.[7][9][11][12]

Megint mások a III. dinasztiabeli Dzsószer király nekropoliszában talált kőedények feliratait vélik az ország megosztása bizonyítékának. Az itteni sírokban feliratokon Szeneferka, Nubnofer, Uneg, Hór-Ba és Sza királyok nevei szerepelnek néhány helyen, közülük Nubnofer, Hór-Ba és Sza királyokról vajmi keveset tudni. Bizonyos egyiptolósok ezért azt gondolják, hogy ők a Felső-Egyiptomot uraló Peribszennel és Szekhemib-Perenmaattal egyidejűleg uralkodtak Alsó-Egyiptom fölött.[7][9][11][12][13]

 
Az abüdoszi temető (Umm el-Kaáb) Peribszen sírjával

Peribszent az abüdosz közelében fekvő Umm el-Kaáb királyi temetőben temették el. A 2001–2004 között végzett régészeti feltárások felfedték, hogy Peribszen sírját a temetőben fekvő többi király sírjával ellentétben sietve építették. A sírt egyszerre, megszakítás nélkül építették, falait hanyagul vakolták be. Az építők gondatlansága miatt a sír a századok folyamán többször beomlott és a Középbirodalom idején legalább kétszer helyre kellett állíttatni.[14]

Lásd még

szerkesztés
  1. Toby A. H. Wilkinson: Royal Annals of Ancient Egypt: The Palermo Stone and its Associated Fragments. (angolul) 1. kiadás. (hely nélkül): Kegan Paul International. 2000. 200–206. o. ISBN 9780710306678  
  2. Dimitri Proussakov: Early dynastic Egypt: A socio-environmental/anthropological hypothesis of "Unification". In The Early State, Its Alternatives and Analogues. (angolul) Szerk. Leonid Grinin, Robert Carneiro, Dmitri Bondarenko, Nikolay Kradin, Andrey Korotayev. Volgograd: Uchitel Publishing House. 2004. 139–180. o. ISBN 5705705476  
  3. Early history of the middle east. In The Early State, Its Alternatives and Analogues. (angolul) Szerk. I. E. S. Edwards. 3. kiadás. Cambridge: Cambridge University Press. 1970. 31–32. o. = The Cambridge ancient history, 1-2. ISBN 0521077915  
  4. Laurel Bestock: The Early Dynastic Funerary Enclosures of Abydos. (angolul) Archéo-Nil, XVIII. évf. (2008) 42–59. o. ISSN 1161-0492
  5. Schneider 219., 228. és 231. o.
  6. Schögl 105–106. o.
  7. a b c Grimal 1994 55. o.
  8. Helck 1987 103–111. o.
  9. a b c Roveri és Tiradritti 1998 80–85. o.
  10. a b Pruszakov 2004 139–180. o.
  11. a b Schögl 78. o.
  12. a b Wilkinson 1999 295. o.
  13. Kaplony 1965 78. o.
  14. MDAIK
  • Clayton, Peter A., Chronicle of the Pharaohs (The Reign-By-Reign Record of the Rulers and Dynasties of Ancient Egypt), Thames and Hudson Ltd, 1994. ISBN 0-500-05074-0
  • http://www.touregypt.net/featurestories/peribsen.htm
  • Dreyer et al.: Günter Dreyer – Andreas Effland – Ute Effland – Evamaria Engel – Rita Hartmann – Ulrich Hartung – Claudia Lacher-Raschdorff – Vera Müller – Alexander Pokorny: Umm el-Qaab – Nachuntersuchungen im frühzeitlichen Königsfriedhof (16. / 17. / 18. Vorbericht). (németül) Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, Abteilung Kairo, LXII. évf. (2006) 75–77 és 106–110. o. ISSN 0342-1279
  • Grimal 1994: Nicolas Grimal: A History of Ancient Egypt. (angolul) 1. puha kötésű kiadás. Weinheim: Wiley-Blackwell. 1994. ISBN 978-0-631-19396-8  
  • Helck 1987: Wolfgang Helck: Untersuchungen zur Thintenzeit. (angolul) Wiesbaden: Otto Harrassowitz. 1987. = Ägyptologische Abhandlungen, 45. ISBN 3-447-02677-4  
  • Kaplony 1965: Kaplony Péter: Bemerkungen zu einigen Steingefäßen mit archaischen Königsnamen. (németül) Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, Abteilung Kairo, XX. évf. (1965) 1–46. o. ISSN 0342-1279
  • Roveri és Tiradritti 1998: Anna Maria Donadoni Roveri – Francesco Tiradritti: Kemet: Alle Sorgenti Del Tempo. (olaszul) 1. kiadás. Milánó: Electa. 1998. ISBN 88-435-6042-5  
  • Pruszakov 2004: Dmitrij Boriszovics Pruszakov: Early dynastic Egypt: A socio-environmental/anthropological hypothesis of "Unification". In The early state, its alternatives and analogues. (angolul) Főszerk. Leonyid Grinyin. Volgográd: Uchitel Publishing House. 2004. ISBN 5-7057-0547-6  
  • Schneider: Thomas Schneider: Lexikon der Pharaonen: Die Altägyptischen Könige von der Frühzeit bis zur Römerherrschaft. (németül) Düsseldorf: Patmos-Albatros Verlag. 2002. ISBN 9783491960534  
  • Schögl: Hermann A. Schögl: Das Alte Ägypten: Geschichte und Kultur der Frühzeit bis yu Kleopatra. (németül) (hely nélkül): C.H. Beck. 2006. ISBN 9783406549885  
  • Wilkinson 1999: Toby A. H. Wilkinson: Early Dynastic Egypt. (angolul) 1. kiadás. London: Routledge. 1999. ISBN 978-0415186339  

Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Peribszen témájú médiaállományokat.
Előző uralkodó:
Uadzsnesz (?)
Szenedzs (?)
Szekhemib (?)
Következő uralkodó:
Szenedzs (?)
Szekhemib (?)
Haszehemui (?)