Pericrocotus solaris

madárfaj

A Pericrocotus solaris a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a tüskésfarúfélék (Campephagidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Pericrocotus solaris
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Tüskésfarúfélék (Campephagidae)
Nem: Pericrocotus
Faj: P. solaris
Tudományos név
Pericrocotus solaris
Blyth, 1846
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pericrocotus solaris témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pericrocotus solaris témájú médiaállományokat és Pericrocotus solaris témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Edward Blyth angol ornitológus írta le 1846-ban.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Pericrocotus solaris cinereigula Sharpe, 1889
  • Pericrocotus solaris deignani Riley, 1940
  • Pericrocotus solaris griseogularis Gould, 1863
  • Pericrocotus solaris montanus Salvadori, 1879
  • Pericrocotus solaris montpellieri La Touche, 1922
  • Pericrocotus solaris nassovicus Deignan, 1938
  • Pericrocotus solaris rubrolimbatus Salvadori, 1887
  • Pericrocotus solaris solaris Blyth, 1846[2]

Előfordulása szerkesztés

Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Kambodzsa, Kína, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők, valamint vidéki kertek. Állandó, de magassági vonuló faj.[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 19 centiméter, testtömege 11–17 gramm.[5]

 
A hím
 
és a tojó

Életmódja szerkesztés

Gerinctelenekkel táplálkozik.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. február 4.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. február 4.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés