Perles József

Perles József (külföldön: Joseph Perles, Baja, Bács megye, 1835. november 25. – München, 1894. március 4.) bölcseleti doktor, zsidó teológus és főrabbi.

Perles József
Született	1835. november 25. Baja
Elhunyt	1894. március 4. München
Állampolgársága	német
Gyermekei	Felix Perles
Foglalkozása	bölcseleti doktor, zsidó teológus és főrabbi
Iskolái	Wrocławi Egyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

A gimnáziumot szülővárosában végezte, ahol atyja Perles Baruch Aser, az ottani zsidó hitközség rabbihelyettese, a teológiai tudományokba bevezette. A teologiát, bölcseleti s nyelvészeti tanulmányait a boroszlói rabbi-szemináriumban, illetve az egyetemen hallgatta. 1862-ben a pozsonyi Brüdergemeinde választotta hitszónokának, 1871-ben a müncheni hitközség rabbijának, ahol haláláig működött. Hazájával és annak tudományos köreivel élénk összeköttetésben állott.

Cikkei a Ben Chananjában (Szeged, 1858-60.).

Munkái

• Zwei gottesdienstliche Verträge, gehalten im israel. Cultus-Tempel zu Baja, am Sabbath ... 5619. (den 24. Sept. 1859) und am ersten Tage des Succothfestes 5620. (den 13. okt. 1859). Pesth, 1859
• Melchemata Peschitomiana. Boroszló, 1859
• Über den Geist des Commentars des R. Moses b. Nachman zum Pentateuch und über Sein Verhältniss zum Pentateuch-Commentar Raschi's, in: "Monatsschrift" 1858 (megjegyzésekkel kiegészített kiadás, 1860)
• Die Jüdische Hochzeit in Nachbiblischer Zeit. Leipzig, 1860
• Die Leichenfeierlichkeiten im Nachbiblischen Judentum. Breslau, 1861 (engl. Übers. in "Hebrew Characteristics", New York 1875)
• R. Salomo b. Abraham b. Adereth: Sein Leben und Seine Schriften. Breslau, 1863
• Geschichte der Juden in Posen. Breslau, 1865
• David Cohen de Lara's Rabbinisches Lexicon Keter Kehunnah. Breslau, 1868
• Etymologische Studien zur Kunde der Rabbinischen Sprach- und Alterthumskunde. Breslau, 1871
• Zur Rabbinischen Sprach- und Sagenkunde. Breslau, 1873
• Thron und Circus des Königs Salomo. Breslau, 1873
• Die in einer Münchener Handschrift Aufgefundene Erste Lateinische Uebersetzung des Maimonidischen Führers. Breslau, 1875
• Das Buch Arugat Habosem des Abraham b. Asriel. Krotoschin, 1877
• Eine Neuerschlossene Quelle über Uriel Acosta. Krotoschin, 1877
• Kalonymos b. Kalonymos' Sendschreiben an Joseph Kaspi. München, 1879
• Beiträge zur Geschichte der Hebräischen und Aramäischen Studien, 1884
• Die Berner Handschrift des Kleinen Aruch, in: "Grätz Jubelschrift". Breslau, 1887
• Ahron ben Gerson Aboulrabi : La Légende d´Asnath fille de Dina et femme de Joseph. Paris, 1891
• Beiträge zur Rabbinischen Sprach- und Altertumskunde. Breslau, 1893

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.