Pertis Pali
Pertis Pali (Miskolc, 1906. március 20. – Budapest, 1947. június 11.) kora egyik vezető cigányprímása. Pertis Jenő (1939–2007) zongoraművész, zeneszerző és Pertis Zsuzsa (1943–2007) csembalóművész édesapja, Kelemen Barnabás hegedűművész nagyapja, Pertis Jenő (1903–1971) prímás öccse.
| Pertis Pali | |
.jpg) | |
| Pertis Pali a kisfiával, Pertis Jenővel 1942-ben | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Pertis József Pál |
| Született | 1906. március 20.[1] Miskolc |
| Elhunyt | 1947. június 11. (41 évesen)[2][3] Budapest |
| Gyermekei | Pertis Jenő, Pertis Zsuzsa |
| Pályafutás | |
| Műfajok | magyar nóta |
| Hangszer | hegedű |
| Tevékenység | prímás, zenekarvezető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pertis Pali témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Pertis János népzenész és Zsákai Ilona (1872–1961) fiaként született. Gyermekkorában került Budapestre, gimnáziumi tanulmányait megszakítva különböző zenekarokban segédprímáskodott, majd húszévesen megalakította saját együttesét. A Hadik kávéházban, majd a Vadászkürt Szállóban játszottak. Itt egy ideig Fátyol Mihály volt a segédprímása.[4] Zenekarával vendégszerepelt Londonban, Párizsban és Brüsszelben is. A belga fővárosban a királynő előtt is játszott együttesével, és Pertis egy Guarneri-hegedűt vett magának.[5] Sikerességét jellemzi, hogy saját házat és autót tudott vásárolni, sőt sofőrt is tartott hozzá.[6] Több filmben „alakította önmagát”. Családjában konfliktust okozott, hogy nem cigány feleséget választott magának.[5] Korai halálát agyvérzés okozta.
Házassága és gyermekei szerkesztés
Felesége Gosztonyi Jolán,[7] énektanár, akinek a szülei Gosztonyi Dezső (1877–1942), MÁV főtanácsos,[8][9] és Pornói Jolán voltak. Pertis Pál és Gosztonyi Jolán házasságából született:
- Pertis Zsuzsanna
- Pertis Jenő
Filmjei szerkesztés
- A férfi mind őrült (1937)
- Férfihűség (1942)
- Családunk szégyene (1943)
Emlékezete szerkesztés
Pertis Pali és a Vadászkürt Szálló szerepel Melitta búcsúdalában Ránki György Egy szerelem három éjszakája c. musicaljében (dalszöveg: Vas István):
Pannónia-szálló és Vadászkürt,
Ó, a disztingvált különterem!
Pertis hegedűje, jaj, hová tűnt?
És a Grill, a kis Parisien?[10]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. október 10.)
- ↑ Pertis Pál halotti anyakönyvi bejegyzése
- ↑ Pertis Pál gyászjelentése
- ↑ Felletár Béla: Makói prímások és cigánydinasztiák
- ↑ a b Ha kiskoruktól együtt zenélnének 2013. október 6.
- ↑ Pitrolffy Tamara: A virtuóz. Kelemen Barnabás zenei öröksége Archiválva 2014. október 14-i dátummal a Wayback Machine-ben = 168 Óra 2006. november 7.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (újpesti) polgári házassági akv. 464/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
- ↑ familysearch.org Gosztonyi Dezső keresztelői adatlapja
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gosztonyi Dezső
- ↑ zeneszöveg.hu
Források szerkesztés
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986. Zeneműkiadó. ISBN 963-330-599-3
További információk szerkesztés
- 1927-es cikk Pertis Paliról
- Pertis Pali filmekben
- [1] Kelemen Barnabás nagyapjáról
- [https://wikidata-externalid-url.toolforge.org/?p=345&url_prefix=https://www.imdb.com/&id=nm2836589 nm2836589/ Pertis Pali] az Internet Movie Database oldalon (angolul)
