Petar Crni
Petar Crni (latinul: Petrus Zerni) a 11. század második felében élt horvát nemes, és költő volt.
Valószínűleg Spalato városában született a 11. század közepén, Mihača fia Gumaj gyermekeként.[1] Más források azt állítják, hogy Črne, spalatói prior fia volt.[2] Testvére, Dabrus a Spalato közelében állt Szent István kolostor szerzetese volt. VII. Gergely pápa reformjainak szimpatizánsa volt, így szláv (horvát) származása ellenére Dalmáciában és Horvátországban is a latinisták oldalán állt. Végül feleségül vette Annát, a szintén latinista Maius Favo spalatoi nemes lányát.[3] Miután Zvonimir király néhány földet nagybátyjának, Stresának adományozott, Crni, aki akkoriban az ország egyik legbefolyásosabb embere volt, ellenezte a király döntését. Arra kérte a királyt, hogy gondolja meg magát, mert a birtokok valójában az övé voltak. Ennek alátámasztására elküldte tanúit Sebenicoba, és ott rávette a királyt, hogy adja vissza birtokát.[4]
Neve leginkább a poljicai Selóban állt Szent Péter-kolostor megalapításáról ismert, melyet feleségével együtt 1080. október 11-én, Dmitar Zvonimir horvát király uralkodása alatt alapított.[5] A falakkal körülvett épületegyüttes lakóépületeket foglalt magában. Petar Crni a kolostort földekkel és malmokkal is megajándékozta (Poljicán, Spalatóban és Brač szigetén), valamint művészeti tárgyakkal, ezüst edényekkel és miseruhákkal látta el. A kolostor a maga idejében gazdag könyvtárral rendelkezett, mely körülbelül 25 tekercset tartalmazott, bár ezek egyik darabja sem maradt fenn.[2] A kolostor történetét nagyrészt a 12. század elejéről származó Supetari kartulárium írja le, amelyből kiderül, hogy Petar Crni a régió legnagyobb jövedelemmel rendelkező rabszolga-kereskedője volt, és a kolostor gazdasága is nagyrészt ezen nyugodott.[6] A kereskedést a Sebenicoból, Kninből és a környező régióból származó emberekkel és külföldi kereskedőkkel, köztük a longobárdokkal folytatta.
Sírfelirata szerkesztés
Idős korára ugyanebben a kolostorban lett szerzetes, ahol állítólag a 12. század elején halt meg. Sírfeliratát, ami a latinista és a glagolita pártok konfliktusáról ad hírt, a templom maradványai őrizték meg. Feltételezik, hogy a maradványok a szarkofágját is tartalmazták, mielőtt az építkezés során megsemmisültek.[7]
Sírkőlapján egy hexameteres vers olvasható, melynek első négy versszakát magának Petar Crninek tulajdonítják, a többi verssort pedig testvére, Dobre vésette rá.[8] Petar Crni verseit eredetinek tekintik, melyek kiemelkednek az akkori költészeti alkotások közül.[8]
| (magyarul)
„Egy ilyen nyomorult házban nézd meg, milyen az ember
A földi bolondságra törekedtem, hogy ne legyek hasznára senkinek Míg erős voltam, féltem a világtól Ez minden, amit a (földi) életemről el tudok mondani.” |
(latin) „TAM SORDENTE DOMO PERSPICE QVID SIT OMO / IN REBUS STVLTIS STVDVI NICHIL VTILE MVLTIS / ET DVM UIGVI TERROR IN ORBE FVI/PARVM ADVC DICAM DE MEI CORPORIS V(I) T(A)M”
|
A Dobre által vésetett felirat:
| (magyarul)
„Miközben a bőség által körülvett világban élünk,
Péter ragyogott az eszével, és jól üzletelt. Mindent megvetett: szíve mindig az örökkévalóságért dobogott. Falakat épített és díszített. Itt pihen a csillagok felé törekvő lélekkel. Uram ítélj, végezz itt felőlem.” |
(horvátul) „Dok življaše na svijetu okružen obiljem,
umom svijetljaše Petar i dobro poslove vođaše. Sve prezre: srce uvijek pružaše vječnosti. Hram sagradi sa zidinama i uresi ga. Ovdje počinu, duhom težeći zvijezdama. Gospod određuje, Dobre me ovdje dovrši.“ |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Novak-Skok 47. o.
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija
- ↑ Novak-Skok 27. o.
- ↑ Novak-Skok 44. o.
- ↑ Novak-Skok 33, 37. o.
- ↑ Novak-Skok 78. o.
- ↑ Novak-Skok 24. o.
- ↑ a b Marković 31-51. o.
Források szerkesztés
- ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Crni, Petar. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2021. december 5.)
- ↑ Marković: Miroslav Marković: Epitaf Petra Crnog. Starohrvatska Prosvjeta, III. évf. 3. sz. (1954. szeptember 24.) Hozzáférés: 2021. december 5.
- ↑ Novak-Skok: Viktor Novak-Petar Skok: Supetarski kartular. Zagreb: (kiadó nélkül). 1952.
További információk szerkesztés
- Vjekoslav Klaić: Povijest Hrvata, Knjiga Prva. Zagreb: Nakladni zavod Matice hrvatske. 1985. ISBN 9788640100519
- Ferdo Šišić: Povijest Hrvata, Pregled povijesti hrvatskog naroda 600.-1526, prvi dio. Split: (kiadó nélkül). 2004. ISBN 953-214-197-9
- Držislav Švob: Pripis Supetarskog kartulara o izboru starohrvatskog kralja i popis onodobnih banova. Historijski zbornik, IX. évf. 1/4. sz. (1956)
