Petrozsényi Nagy Pál
Születési nevén Nagy Pál (Kolozsvár, 1942. január 14. – Kecskemét, 2023. augusztus 29.) magyar tanár, író, novellista.
| Petrozsényi Nagy Pál | |
| Született | Nagy Pál 1942. január 14.[1] Kolozsvár[2] |
| Elhunyt | 2023. augusztus 29. (81 évesen)[3] Kecskemét[3] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | író |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja szerkesztés
A második világháború közepe táján született egy kolozsvári szülőotthonban. Apja református lelkész, édesanyja tanítónő Kajántón. Az apa halála után egy Hunyad megyei bányászvárosba (Petrozsényba) költöztek. Itt élt, és járta ki iskoláit 1945 és 1962 között. Sorsmeghatározó élményei: nagymamája nyárspolgári nevelése, egy román lány, Sârbu Lucia Margareta iránt érzett, évtizedekig tartó „szerelme”, végül, de nem utolsósorban a városka református lelkészének, Makkai Endrének az istápolása. Bár rosszul tanult, a családi elvárásoknak megfelelően tanulmányait 1962-ben a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán, román–magyar szakon folytatta.
Első munkahelye Doh (Szilágy megye), később Nagyváradra került és megnősült. Itt végezte el a Népi Művészeti Iskola rendezői szakját, ezzel párhuzamosan beiratkozott az Ady Endre Irodalmi Körbe, és a cikkek mellett megpróbálkozott a novellaírással is. Ez utóbbival sajnos sikertelenül, így ismételten belátta, hogy a szocialista eszmékkel csöppet sem rokonszenvező írásai már eleve papírkosárra vannak ítélve. Tanári munkanélküliség[forrás?] lévén sokszor állás nélkül tengődött, de zsákutcába jutott a magánélete is, emiatt elvált, és Magyarországra költözött. Ettől kezdve rendszeresen ír, többnyire a Hét torony, Hetedhéthatár, Holdkatlan, Káfé Főnix, Búvópatak, Új Nautilus, Ezredvég, Partium, Napút Online lapokba.
Harmadik felesége, Oszlányi Judit mindenben támogatta. Halála után az író teljesen magára maradt. Szülei, testvérei már azelőtt elhaltak, rokonait pedig nem is ismerte. 2022 óta a Magyar Nemzeti Írószövetség tagja.
Művei szerkesztés
- Petrozsényi Pál néven: Cirkusz (Felelős kiadó: Nagy Pál, Kecskemét, 1992)
- Nagy Pál néven: Az én német nyelvtankönyvem (Novum Verlag, Sopron, 2008)
- Petrozsényi Nagy Pál néven: Túrós puliszka (Ad Librum, Budapest, 2009)
- Életképek (Ad Librum, Budapest, 2010),
- Cirkusz (2. javított kiadás; Holnap Magazin, Miskolc, 2011)
- Egy tiszta lelkű ember (MEK, Budapest, 2011)
- Smekkerek (Terefere, történetek, színház; MEK, Budapest, 2013)
- Én, Petrozsényi Nagy Pál (Önéletrajzi dokumentumregény; MEK, Budapest 2014)
- A zene hullámhosszán (MEK, Budapest, 2016)
- A 3. Antikrisztus (MEK, Budapest 2017)
- Allah akbar! (MEK, Budapest, 2020)
Díjak szerkesztés
Cédrus-nívódíj dráma kategóriában (2019)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Petrozsényi Nagy Pál – Művész-világ. (Hozzáférés: 2023. március 24.)
- ↑ Petrozsényi Nagy Pál prózaíró, román-magyar szakos tanár. (Hozzáférés: 2023. március 24.)
- ↑ a b Epilógus – Petrozsényi Nagy Pál utolsó vallomásai
Források szerkesztés
- Petrozsényi Nagy Pál a Hetedhéthatár oldalán
- B. Tomos Hajnal: P.N.P., azaz Petrozsényi Nagy Pál 75 éves lett (Hetedhéthatár, 2017)
- Petrozsényi Nagy Pál, a késleltetett dinamit (Kecskeméti Lapok CXVII. évf., 19. szám, 2021. november 4., 16. oldal)
- Turai Kamil: PNP, A SZPÍ (Petrozsényi Nagy Pál novellaportréja) (Káfé Főnix, 2020)
- Tamási Orosz János: Eszmék, rendszerek, smekkerek. Futamok Petrozsényi Nagy Pál darabjáról (Smekkerek) (Napút Online, 2019)
- Petrozsényi Nagy Pál prózaíró, román-magyar szakos tanár (Hírös Naptár, 2017.)
- Könyv könyv hátán - Petrozsényi Nagy Pál: Életképek (Tollal.hu, 2011.)
- Petrozsényi Nagy Pál (Művész-világ.hu, 2010.)
- Epilógus – Petrozsényi Nagy Pál utolsó vallomásai (Hetedhéthatár, 2023)
További információk szerkesztés
- Én, Petrozsényi Nagy Pál Online hozzáférés
- Én, Petrozsényi Nagy Pál Online hozzáférés
