Philippe Jeantot
Philippe Jeantot (Antananarivo, 1952. május 8. –) francia mélytengeri búvár, aki későbbi elismeréseit mint hosszú távú vitorlázó, szólóvitorlázó és óceáni versenyrekorder nyerte el.
| Philippe Jeantot | |
| Született | 1952. május 8. (71 éves)[1] Antananarivo |
| Állampolgársága | francia |
| Foglalkozása | felfedező |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ő alapította a Vendée Globe földkerülő szólóvitorlás versenyt.[2]
Életrajz szerkesztés
Philippe Jeantot pályafutását mélytengeri búvárként kezdte olajfúró tornyokon.
1977-ben részt vett a Janus IV nevű (a COMEX által szervezett) mélytengeri merülésben, amelyen Jacques Verpeaux és Gérard Vial megdöntötték a mélységi merülés csúcsát 501 méterrel.[3]
A vitorlázás azután kezdte érdekelni, hogy elolvasta Bernard Moitessier könyvét, a Hosszú útat. Miután megtanult vitorlázni, épített magának egy 13,5 méteres (44 lábas) acélhajót, és azt tervezte, hogy szólóban körbevitorlázza vele a Földet. Kétévnyi cirkálás után elindult a BOC Challenge (mai neve VELUX 5 Ocean Race) első futamán 1982-ben. Meg is nyerte a versenyt, és megdöntötte a földkerülő szólóvitorlázás korábbi csúcsát 159 napos és 2 órás idővel.[4]
1984-ben Jeantot elindult az OSTAR-on, egy új katamaránnal, a Crédit Agricole II-vel vitorlázva. Egy borulás után kénytelen volt feladni a versenyt, de megmentette a hajót, majd benevezett az 1984-es Quebec–St. Malo-versenyre, ahol megdöntötte a 24 órás sebességrekordot.[5] 1985-ben a Grand Prix de Brest, La Baule, Round Europe versenyeken aratott sikereket.
1986-ban ismét elindult a BOC Challenge-en a Crédit Agricole III. nevű hajóval, és ismét győzött.[6]
1989-ben Jeantot megalapította a Vendée Globe-ot, azt a szólóvitorlás földkerülő versenyt, amelyen nonstop, segítség és kikötési lehetőség nélkül halad a hajó. Ő is elindult a versenyen a Crédit Agricole IV-gyel, és a negyedik helyen végzett.[7][8]
1990-ben ismét elindult a BOC Challenge-en a Crédit Agricole IV-gyel, és a harmadik helyen végzett. Ezzel teljesítette a negyedik szólóvitorlás földkerülését.[9] A verseny után bejelentette, visszavonul a vitorlázástól, hogy a hajóépítő vállalkozásával foglalkozzon.
1990 novemberében Jeantot két év felfüggesztett börtönbüntetést, valamint 15 000 euró bírságot kapott adócsalás miatt. Fellebbezett, de az ítélet megmaradt.
2006-ban Jeantot SailCom cégét pénzügyi szabálytalanságokkal vádolták a társasági adó állítólagos elkerülése miatt, valamint visszaéléssel a társaság eszközeivel. A SailComot Jeantot alapította, hogy finanszírozza a távolsági vitorlásversenyeket.[10]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Philippe Jeantot, from sevenoceans.com
- ↑ 1965-2000 — 36 years of deep diving and submarine techniques development, from COMEX Hyperbaric Experimental Centre, 2007. október 13. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 5.)
- ↑ Roll of Honour (1982) Archiválva 2006. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, from the VELUX 5 Oceans Race official web site
- ↑ „Cammas et Bidegorry, la guerre des records”, Le Télégramme, 2009. augusztus 1. (Hozzáférés: 2014. február 6.) (francia nyelvű)
- ↑ Roll of Honour (1986) Archiválva 2006. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, from the VELUX 5 Oceans Race official web site
- ↑ Introduction[halott link], from the Vendée Globe official web site
- ↑ 1989/1990 Edition: A great race is born Archiválva 2006. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, from the Vendée Globe official web site
- ↑ Roll of Honour (1990) Archiválva 2006. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, from the VELUX 5 Oceans Race official web site
- ↑ Jeantot in deeper water[halott link], UK Daily Telegraph
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a Philippe Jeantot című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források szerkesztés
- Jeantot, Philippe. Trois océans pour une victoire (francia nyelven). Arthaud (1983)
- Jeantot, Philippe. Vaincre autour du monde (francia nyelven). Arthaud (1988)
- Jeantot, Philippe. Au bout de mes rêves (francia nyelven). Arthaud (1991)
