Québec (tartomány)

	Québec (Quebec)
; Québec címere	; Québec zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Kanada
Székhely	Québec
Legnagyobb város	Montréal
Hivatalos nyelv	francia
Alkormányzó	J. Michel Doyon
Miniszterelnök	François Legault
	Adatok
Terület	1 542 056 km2
Népesség	8 501 833 fő
GDP	380,972 milliárd CAD
	A Wikimédia Commons tartalmaz Québec témájú médiaállományokat.

A „Québec” lehetséges további jelentéseiről lásd: Québec (egyértelműsítő lap).

Québec (franciául: Québec, angolul: Quebec) egy kanadai tartomány az ország keleti részén. Északról Nunavut terület, nyugatról Ontario, keletről Új-Brunswick, Új-Fundland és Labrador, valamint a Prince Edward-sziget tartományok, délről pedig az Egyesült Államok New York, Vermont, New Hampshire és Maine államai határolják. A tartomány székhelye a vele azonos nevű Québec, legnépesebb városa Montréal. Québec az egyetlen kanadai tartomány, melyben az egyedüli hivatalos nyelv a francia.

Terület alapján a tartományok között az első, az összes közigazgatási terület között Nunavut után a második. 1867-ben egyike volt a Kanadai Konföderációt alapító nemzeteknek. A kanadai népességszámlálási adatok szerint Québec tartomány népessége 8 501 833 fő volt 2021-ben, ez 4,1%-os növekedést jelentett a 2016-os 8 164 361-es népességszámhoz képest.^[2]

Történelem

Québec városát 1608-ban alapították a franciák. Az itt alapított gyarmatot Új-Franciaországnak nevezték és óriási területre terjedt ki. 1760 táján Új-Franciaország a Szent Lőrinc-folyó völgyén kívül kiterjedt a Nagy-tavak vidékére, az Ohio folyó völgyére és a Mississippi völgyére. Ezen a hatalmas területen mindössze mintegy hatvanezer európai származású - leginkább francia - ember élt, többségük Québec és Montréal városában és környékén.

A hétéves háborút lezáró párizsi békével (1763) Új-Franciaország teljes egészében brit kézbe került. Hamarosan kitört a 13 amerikai brit gyarmat függetlenségi háborúja. Az akkor már Kanadának nevezett francia lakosságú terület nem csatlakozott ehhez a harchoz. Ezt a háborút is Párizsban fejezték be 1783-ban. A Nagy-tavaktól délre eső területeket az új Amerikai Egyesült Államokhoz csatolták, az északra fekvő Kanada maradt brit birtok.

Az amerikai függetlenségi háború polgárháború is volt. A brit koronához hű alattvalók - a lojalisták - menekülni kényszerültek onnan. Mintegy tízezer emberről volt szó. Kanadában telepítették le őket az Ontario-tótól északra fekvő területen, ahol ők lettek a lakosság többsége.

Québec tartomány történetét áthatja az a tény, hogy lakossága francia nyelvű, kulturális öröksége francia, a francia polgári törvénykönyvet használták belső életében, uralkodó vallása római katolikus. Ugyanakkor Kanada előbb brit gyarmat volt, majd Québec tartomány egy angol nyelvű, angol kultúrájú, angol jogrendszert használó államszövetségnek lett a tagja. Ezen a feszültségen a tartomány története során többféleképpen igyekeztek segíteni.

Először kettéválasztották a francia Alsó-Kanadát és az angol nyelvű Felső-Kanadát. Különálló gyarmatokká szervezték őket, más-más jogrendszerrel és igazgatási nyelvvel. Ez nem sokkal a lojalisták letelepítése után történt. Feszültséget okozott azonban, hogy Felső-Kanadában éltek magukat elnyomottnak érző franciák, Alsó-Kanadában meg az angol nyelvűeket nyomták el - egy angol gyarmaton. Közben a franciák úgy érezték, hogy az angol gyarmati kormány nélkülük dönt róluk. 1837-ben fegyveres lázadás tört ki Alsó-Kanadában. Ezt gyorsan leverték ugyan, de a brit parlament vizsgálóbizottságot küldött ki annak felderítésére, mi is történt, meg azért, hogy javaslatokat dolgozzon ki a helyzet végleges rendezésére. A bizottságnak két javaslata volt: 1. egyesítsék a két Kanadát, 2. asszimilálni kell a franciákat.

Québeci látkép: A kikötő hátterében a Château Frontenac

A két Kanada egyesítése megtörtént ugyan, de a tartományok különálló jogrendszere fennmaradt, nem beszélve kulturális örökségükről. Az asszimilálás meg annyira sikerült, hogy már 1848-ban ismét elismert nyelv lett a francia a kanadai törvényhozásban.

Az 1860-as években hosszadalmas tárgyalások folytak a kanadai államszövetség létrehozásáról. Ehhez a volt Új-Franciaországon kívül a még brit kézben lévő többi észak-amerikai gyarmat is csatlakozott. 1867-ben a brit parlament által (Londonban) elfogadott törvény lett Kanada alkotmánya. Québec tartomány az alapítók egyike volt.

Ez az alkotmány igen nagy önállóságot biztosít a tagállamoknak. Hosszú ideig kielégítően szabályozta québeci franciák helyzetét.

A nemzetiségi kérdés az 1960-as években lángolt fel újra. Addigra nagymértékben megváltozott Québec társadalma; ezt az időszakot nevezik csendes forradalomnak. Egyenjogúsították a nőket, visszaszorult a katolikus egyház befolyása. Gazdaságilag megerősödött a tartomány, megjelentek és megerősödtek a francia kultúrához kötődő pénzintézetek, nagy vállalkozások. A függetlenségi mozgalom első hulláma 1963-ban jelentkezett, terrorista támadásokkal. A terrorista mozgalmak körülbelül egy évtized alatt kifulladtak, elvesztették tagságukat, támogatottságukat.

Közben azonban megjelent egy rendes politikai párt, amely az állami függetlenségért küzdött. Ez a párt (Parti Québécois) 1977-ben választásokat nyert, ők alakíthatták meg a tartományi kormányt. Azzal kezdtek, hogy a francia nyelvet a tartomány kizárólagos államnyelvévé nyilvánították, 1980-ban pedig népszavazást tartottak Québec állami függetlenségéről. Ezt - mint ahogy a későbbi hasonló népszavazásokat is - elvesztették, de sokáig ők adták a tartományi kormányt.

Földrajz

Québec nagy területű (Franciaország háromszor férne el benne) és meglehetősen ritkán lakott. Az egyes területek nagyban különböznek egymástól a különböző földösszetétel, éghajlat (eltérő szélesség és hosszúság) és a vízhez való közelség miatt. A Szent Lőrinc-alföldek (Délen) és a Kanadai-pajzs (Északon) alkotja a két fő földrajzi területet és rendkívül különböznek egymástól.

Vízrajz

Québec rendelkezik a világ egyik legnagyobb édesvíz tartalékával, ami területének 12%-t borítja. A világ megújuló édesvíz készletének a 3%-át birtokolja, míg népessége csupán a világ 0,1%-át teszi ki. Több mint fél millió tó található itt, amiből 30 250 km²-nél nagyobb területű, és 4500 folyó, amik az Atlanti-óceánba ömlenek. A legnagyobb mesterséges tó a Caniapiscau tároló, amit a Saint James projekt keretében hoztak létre vízienergia létrehozása céljából. Legnagyobb természetes tó a Mistassini tó.

Vadvilág

A nem lakott területek vadvilága nagyrészt a fehérfarkú szarvas, a jávorszarvas, a keleti pézsmatulok, a rénszarvas, a fekete medve és a jegesmedve teszi ki. Ezen kívül előfordul még a puma, a prérifarkas, a keleti erdei farkas, a vörös hiúz és a sarki róka. Leggyakoribb állatok között szerepel a keleti szürkemókus, a hócipős nyúl, az erdei mormota, a bűzösborzfélék, a mosómedve, a csíkosmókus és a kanadai hód.

A Szent Lőrinc-folyó és annak torkolatának állatvilágát főként tengeri emlősök képezik. Ezek az állatok, mint például a kék bálna, a beluga és a csukabálna egészen az Orléans-szigetig felmerészkedik.

Népesség

Legnépesebb települések

Québec legnagyobb városai népesség szerint (2021)^[3]
Kép	Rang	Város	Régió	Népesség	Rang	Város	Régió	Népesség	Kép
Montréal	1.	Montréal	Montréal	1 762 949	11.	Saint-Jean-sur-Richelieu	Montérégie	97 873	Laval
	2.	Québec	Capitale-Nationale	549 459	12.	Brossard	Montérégie	91 525
	3.	Laval	Laval	438 366	13.	Repentigny	Lanaudière	86 100
	4.	Gatineau	Outaouais	291 041	14.	Saint-Jérôme	Laurentides	80 213
	5.	Longueuil	Montérégie	254 483	15.	Drummondville	Centre-du-Québec	79 258
Québec	6.	Sherbrooke	Estrie	172 950	16.	Granby	Montérégie	69 025	Gatineau
	7.	Lévis	Chaudière-Appalaches	149 683	17.	Mirabel	Laurentides	61 108
	8.	Saguenay	Saguenay–Lac-Saint-Jean	144 723	18.	Blainville	Laurentides	59 819
	9.	Trois-Rivières	Mauricie	139 163	19.	Saint-Hyacinthe	Montérégie	57 239
	10.	Terrebonne	Lanaudière	119 944	20.	Mascouche	Lanaudière	51 183

Legnépesebb agglomerációk

Québec legnépesebb agglomerációi (2021)
Agglomeráció	Népesség
Montréal Census metropolitan area	4 291 732
Québec Census metropolitan area	839 311
Ottawa - Gatineau Census metropolitan area	353 293
Sherbrooke Census metropolitan area	227 398
Saguenay Census metropolitan area	161 567
Trois-Rivières Census metropolitan area	161 489
Drummondville Census metropolitan area	101 610
Granby Census agglomeration	90 833
Saint-Hyacinthe Census agglomeration	59 980
Shawinigan Census agglomeration	49 620

Nyelvek

Québec lakosainak anyanyelve
Nyelv	Létszám (fő)	Megoszlás (%)
francia	6 291 440	74,8
angol	639 365	7,6
arab	198 785	2,4
spanyol	177 155	2 1
olasz	90 940	1,1
mandarin kínai	57 445	0,7
haiti kreol	46 475	0,6
portugál	41 545	0,5
görög	34 080	0,4
román	35 810	0,4
orosz	31 700	0,4
vietnámi	28 630	0,3
pandzsábi	23 825	0,3
perzsa	22 130	0,3
magyar	4 865	0,1

Québec lakosainak nyelvtudása
Nyelv	Létszám (fő)	Megoszlás (%)
francia	7 786 735	93,7
angol	4 317 180	54
spanyol	453 905	5,5
arab	343 675	41
olasz	168 040	2
haiti kreol	118 010	1,4
mandarin kínai	80 520	1
portugál	65 605	0,8
orosz	55 485	0,7
görög	50 375	0,6
román	44 510	0,5
német	44 170	0,5
pandzsábi	34 290	0,4
perzsa	27 430	0,3
magyar	6 850	0,1

Etnikai megoszlás

Származás	Létszám (fő)	Megoszlás (%)
kanadai	2 412 040	29
francia	1 778 900	21,4
québeci	931 940	11,2
francia kanadai	588 805	7,1
ír	404 190	4,9
olasz	316 315	3,8
skót	192 685	2,3
angol	177 710	2,1
haiti	156 065	1,9
fehér	149 955	1,8
first nations (indián)	138 030	1,7
német	124 305	1,5
kínai	123 985	1,5
arab	104 735	1,3
európai	99 420	1,2
akádi	83 945	1
keresztény	81 820	1
libanoni	78 210	0,9
spanyol	77 735	0,9
afrikai	73 930	0,9
görög	69 705	0,8
algériai	65 860	0,8
indiai	65 790	0,8
portugál	64 385	0,8
lengyel	63 505	0,8
zsidó	57 320	0,7
orosz	47 195	0,6
amerikai	46 600	0,6
métis	44 275	0,5
magyar	23 360	0,3

Vallási megoszlás

Vallás	Létszám (fő)	Megoszlás (%)
katolicizmus	4 472 555	53,8
vallástalan	2 267 720	27,3
kereszténység	464,020	5,6
iszlám	421 710	5,1
ortodox kereszténység	145 805	1,8
egyéb kereszténység	104 790	1,3
judaizmus	84 530	1
anglikán	55 290	0,7
buddhizmus	48 365	0,6
hinduizmus	47 390	0,6

Híres szülöttek

1968. március 30-án Québecben, Charlemagne városában született Céline Dion többszörös Grammy-díjas, világhírű énekesnő.
Itt született Garou híres énekes is.
1950-ben a québeci Berthierville nevű faluban született Gilles Villeneuve autóversenyző.
és a fia, a szintén autóversenyző (többek között a Formula–1-es világbajnok) Jacques Villeneuve is e tartományból való (1971. április 9., St-Jean-sur-Richelieu).

Jegyzetek

↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) nepesseg nevű lábjegyzeteknek
↑ Government of Canada, Statistics Canada: Profile table, Census Profile, 2021 Census of Population - Quebec [Province]. www12.statcan.gc.ca, 2022. február 9. (Hozzáférés: 2023. december 19.)
↑ Government of Canada, Statistics Canada: Census Profile, 2021 Census of Population. www12.statcan.gc.ca, 2022. február 9. (Hozzáférés: 2023. december 24.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Quebec#Geography című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.