Québec (tartomány)

tartomány Kanadában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 24. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Québec (franciául: Québec, angolul: Quebec) egy kanadai tartomány az ország keleti részén. Északról Nunavut terület, nyugatról Ontario, keletről Új-Brunswick, Új-Fundland és Labrador, valamint a Prince Edward-sziget tartományok, délről pedig az Egyesült Államok New York, Vermont, New Hampshire és Maine államai határolják. A tartomány székhelye a vele azonos nevű Québec, legnépesebb városa Montréal. Québec az egyetlen kanadai tartomány, melyben az egyedüli hivatalos nyelv a francia.

Québec (Quebec)
Québec címere
Québec címere
Québec zászlaja
Québec zászlaja
Közigazgatás
Ország Kanada
SzékhelyQuébec
Legnagyobb városMontréal
Hivatalos nyelvfrancia
AlkormányzóJ. Michel Doyon
MiniszterelnökFrançois Legault
Adatok
Terület1 542 056 km2
Népesség8 501 833[1]
GDP380,972 milliárd CAD
A Wikimédia Commons tartalmaz Québec témájú médiaállományokat.

Terület alapján a tartományok között az első, az összes közigazgatási terület között Nunavut után a második. 1867-ben egyike volt a Kanadai Konföderációt alapító nemzeteknek. A kanadai népességszámlálási adatok szerint Québec tartomány népessége 8 501 833 fő volt 2021-ben, ez 4,1%-os növekedést jelentett a 2016-os 8 164 361-es népességszámhoz képest.[2]

Történelem

szerkesztés

Québec városát 1608-ban alapították a franciák. Az itt alapított gyarmatot Új-Franciaországnak nevezték és óriási területre terjedt ki. 1760 táján Új-Franciaország a Szent Lőrinc-folyó völgyén kívül kiterjedt a Nagy-tavak vidékére, az Ohio folyó völgyére és a Mississippi völgyére. Ezen a hatalmas területen mindössze mintegy hatvanezer európai származású - leginkább francia - ember élt, többségük Québec és Montréal városában és környékén.

A hétéves háborút lezáró párizsi békével (1763) Új-Franciaország teljes egészében brit kézbe került. Hamarosan kitört a 13 amerikai brit gyarmat függetlenségi háborúja. Az akkor már Kanadának nevezett francia lakosságú terület nem csatlakozott ehhez a harchoz. Ezt a háborút is Párizsban fejezték be 1783-ban. A Nagy-tavaktól délre eső területeket az új Amerikai Egyesült Államokhoz csatolták, az északra fekvő Kanada maradt brit birtok.

Az amerikai függetlenségi háború polgárháború is volt. A brit koronához hű alattvalók - a lojalisták - menekülni kényszerültek onnan. Mintegy tízezer emberről volt szó. Kanadában telepítették le őket az Ontario-tótól északra fekvő területen, ahol ők lettek a lakosság többsége.

Québec tartomány történetét áthatja az a tény, hogy lakossága francia nyelvű, kulturális öröksége francia, a francia polgári törvénykönyvet használták belső életében, uralkodó vallása római katolikus. Ugyanakkor Kanada előbb brit gyarmat volt, majd Québec tartomány egy angol nyelvű, angol kultúrájú, angol jogrendszert használó államszövetségnek lett a tagja. Ezen a feszültségen a tartomány története során többféleképpen igyekeztek segíteni.

Először kettéválasztották a francia Alsó-Kanadát és az angol nyelvű Felső-Kanadát. Különálló gyarmatokká szervezték őket, más-más jogrendszerrel és igazgatási nyelvvel. Ez nem sokkal a lojalisták letelepítése után történt. Feszültséget okozott azonban, hogy Felső-Kanadában éltek magukat elnyomottnak érző franciák, Alsó-Kanadában meg az angol nyelvűeket nyomták el - egy angol gyarmaton. Közben a franciák úgy érezték, hogy az angol gyarmati kormány nélkülük dönt róluk. 1837-ben fegyveres lázadás tört ki Alsó-Kanadában. Ezt gyorsan leverték ugyan, de a brit parlament vizsgálóbizottságot küldött ki annak felderítésére, mi is történt, meg azért, hogy javaslatokat dolgozzon ki a helyzet végleges rendezésére. A bizottságnak két javaslata volt: 1. egyesítsék a két Kanadát, 2. asszimilálni kell a franciákat.

 
Québeci látkép: A kikötő hátterében a Château Frontenac

A két Kanada egyesítése megtörtént ugyan, de a tartományok különálló jogrendszere fennmaradt, nem beszélve kulturális örökségükről. Az asszimilálás meg annyira sikerült, hogy már 1848-ban ismét elismert nyelv lett a francia a kanadai törvényhozásban.

Az 1860-as években hosszadalmas tárgyalások folytak a kanadai államszövetség létrehozásáról. Ehhez a volt Új-Franciaországon kívül a még brit kézben lévő többi észak-amerikai gyarmat is csatlakozott. 1867-ben a brit parlament által (Londonban) elfogadott törvény lett Kanada alkotmánya. Québec tartomány az alapítók egyike volt.

Ez az alkotmány igen nagy önállóságot biztosít a tagállamoknak. Hosszú ideig kielégítően szabályozta québeci franciák helyzetét.

A nemzetiségi kérdés az 1960-as években lángolt fel újra. Addigra nagymértékben megváltozott Québec társadalma; ezt az időszakot nevezik csendes forradalomnak. Egyenjogúsították a nőket, visszaszorult a katolikus egyház befolyása. Gazdaságilag megerősödött a tartomány, megjelentek és megerősödtek a francia kultúrához kötődő pénzintézetek, nagy vállalkozások. A függetlenségi mozgalom első hulláma 1963-ban jelentkezett, terrorista támadásokkal. A terrorista mozgalmak körülbelül egy évtized alatt kifulladtak, elvesztették tagságukat, támogatottságukat.

Közben azonban megjelent egy rendes politikai párt, amely az állami függetlenségért küzdött. Ez a párt (Parti Québécois) 1977-ben választásokat nyert, ők alakíthatták meg a tartományi kormányt. Azzal kezdtek, hogy a francia nyelvet a tartomány kizárólagos államnyelvévé nyilvánították, 1980-ban pedig népszavazást tartottak Québec állami függetlenségéről. Ezt - mint ahogy a későbbi hasonló népszavazásokat is - elvesztették, de sokáig ők adták a tartományi kormányt.

Québec nagy területű (Franciaország háromszor férne el benne) és meglehetősen ritkán lakott. Az egyes területek nagyban különböznek egymástól a különböző földösszetétel, éghajlat (eltérő szélesség és hosszúság) és a vízhez való közelség miatt. A Szent Lőrinc-alföldek (Délen) és a Kanadai-pajzs (Északon) alkotja a két fő földrajzi területet és rendkívül különböznek egymástól.

Québec rendelkezik a világ egyik legnagyobb édesvíz tartalékával, ami területének 12%-t borítja. A világ megújuló édesvíz készletének a 3%-át birtokolja, míg népessége csupán a világ 0,1%-át teszi ki. Több mint fél millió tó található itt, amiből 30 250 km²-nél nagyobb területű, és 4500 folyó, amik az Atlanti-óceánba ömlenek. A legnagyobb mesterséges tó a Caniapiscau tároló, amit a Saint James projekt keretében hoztak létre vízienergia létrehozása céljából. Legnagyobb természetes tó a Mistassini tó.

A nem lakott területek vadvilága nagyrészt a fehérfarkú szarvas, a jávorszarvas, a keleti pézsmatulok, a rénszarvas, a fekete medve és a jegesmedve teszi ki. Ezen kívül előfordul még a puma, a prérifarkas, a keleti erdei farkas, a vörös hiúz és a sarki róka. Leggyakoribb állatok között szerepel a keleti szürkemókus, a hócipős nyúl, az erdei mormota, a bűzösborzfélék, a mosómedve, a csíkosmókus és a kanadai hód.

A Szent Lőrinc-folyó és annak torkolatának állatvilágát főként tengeri emlősök képezik. Ezek az állatok, mint például a kék bálna, a beluga és a csukabálna egészen az Orléans-szigetig felmerészkedik.

Népesség

szerkesztés

Legnépesebb települések

szerkesztés
Québec legnagyobb városai népesség szerint (2021)[3]
Kép Rang Város Régió Népesség Rang Város Régió Népesség Kép
 
Montréal
1. Montréal Montréal 1 762 949 11. Saint-Jean-sur-Richelieu Montérégie 97 873
 
Laval
2. Québec Capitale-Nationale 549 459 12. Brossard Montérégie 91 525
3. Laval Laval 438 366 13. Repentigny Lanaudière 86 100
4. Gatineau Outaouais 291 041 14. Saint-Jérôme Laurentides 80 213
5. Longueuil Montérégie 254 483 15. Drummondville Centre-du-Québec 79 258
 
Québec
6. Sherbrooke Estrie 172 950 16. Granby Montérégie 69 025
 
Gatineau
7. Lévis Chaudière-Appalaches 149 683 17. Mirabel Laurentides 61 108
8. Saguenay Saguenay–Lac-Saint-Jean 144 723 18. Blainville Laurentides 59 819
9. Trois-Rivières Mauricie 139 163 19. Saint-Hyacinthe Montérégie 57 239
10. Terrebonne Lanaudière 119 944 20. Mascouche Lanaudière 51 183

Legnépesebb agglomerációk

szerkesztés
Québec legnépesebb agglomerációi (2021)
Agglomeráció Népesség
Montréal Census metropolitan area 4 291 732
Québec Census metropolitan area 839 311
Ottawa - Gatineau Census metropolitan area 353 293
Sherbrooke Census metropolitan area 227 398
Saguenay Census metropolitan area 161 567
Trois-Rivières Census metropolitan area 161 489
Drummondville Census metropolitan area 101 610
Granby Census agglomeration 90 833
Saint-Hyacinthe Census agglomeration 59 980
Shawinigan Census agglomeration 49 620
Québec lakosainak anyanyelve
Nyelv Létszám (fő) Megoszlás (%)
francia 6 291 440 74,8
angol 639 365 7,6
arab 198 785 2,4
spanyol 177 155 2 1
olasz 90 940 1,1
mandarin kínai 57 445 0,7
haiti kreol 46 475 0,6
portugál 41 545 0,5
görög 34 080 0,4
román 35 810 0,4
orosz 31 700 0,4
vietnámi 28 630 0,3
pandzsábi 23 825 0,3
perzsa 22 130 0,3
magyar 4 865 0,1
Québec lakosainak nyelvtudása
Nyelv Létszám (fő) Megoszlás (%)
francia 7 786 735 93,7
angol 4 317 180 54
spanyol 453 905 5,5
arab 343 675 41
olasz 168 040 2
haiti kreol 118 010 1,4
mandarin kínai 80 520 1
portugál 65 605 0,8
orosz 55 485 0,7
görög 50 375 0,6
román 44 510 0,5
német 44 170 0,5
pandzsábi 34 290 0,4
perzsa 27 430 0,3
magyar 6 850 0,1

Etnikai megoszlás

szerkesztés
Származás Létszám (fő) Megoszlás (%)
kanadai 2 412 040 29
francia 1 778 900 21,4
québeci 931 940 11,2
francia kanadai 588 805 7,1
ír 404 190 4,9
olasz 316 315 3,8
skót 192 685 2,3
angol 177 710 2,1
haiti 156 065 1,9
fehér 149 955 1,8
first nations (indián) 138 030 1,7
német 124 305 1,5
kínai 123 985 1,5
arab 104 735 1,3
európai 99 420 1,2
akádi 83 945 1
keresztény 81 820 1
libanoni 78 210 0,9
spanyol 77 735 0,9
afrikai 73 930 0,9
görög 69 705 0,8
algériai 65 860 0,8
indiai 65 790 0,8
portugál 64 385 0,8
lengyel 63 505 0,8
zsidó 57 320 0,7
orosz 47 195 0,6
amerikai 46 600 0,6
métis 44 275 0,5
magyar 23 360 0,3

Vallási megoszlás

szerkesztés
Vallás Létszám (fő) Megoszlás (%)
katolicizmus 4 472 555 53,8
vallástalan 2 267 720 27,3
kereszténység 464,020 5,6
iszlám 421 710 5,1
ortodox kereszténység 145 805 1,8
egyéb kereszténység 104 790 1,3
judaizmus 84 530 1
anglikán 55 290 0,7
buddhizmus 48 365 0,6
hinduizmus 47 390 0,6

Híres szülöttek

szerkesztés
  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) nepesseg nevű lábjegyzeteknek
  2. Government of Canada, Statistics Canada: Profile table, Census Profile, 2021 Census of Population - Quebec [Province]. www12.statcan.gc.ca, 2022. február 9. (Hozzáférés: 2023. december 19.)
  3. Government of Canada, Statistics Canada: Census Profile, 2021 Census of Population. www12.statcan.gc.ca, 2022. február 9. (Hozzáférés: 2023. december 24.)

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Quebec#Geography című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés