Főmenü megnyitása

Pitanéi Arkeszilaosz

ókori görög filozófus

Pitanéi Arkeszilaosz (ógörögül: Ἀρκεσίλαος,latinul: Arcesilaus), (Pitané, i. e. 315Athén, i. e. 241) görög filozófus. A dialektikus szkepticista Középső Akadémia néven ismert filozófiai iskola egyik alapítója és első vezetője volt volt.

Pitanéi Arkeszilaosz
Ókori Görögország
Ókor
Arcesilaus and Carneades.jpg
Élete
Született i. e. 315
Pitané
Elhunyt i. e. 241
Athén
Pályafutása
Iskola/Irányzat szkepticizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Pitanéi Arkeszilaosz témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Arkeszilaosz az anatóliai Pitané nevű településen született. Első tanítója a matematikus Autolükosz volt, később egy athéni szemész, Xantosz tanítványa lett, majd Theophrasztoszé és még később Krantóré.[1] Diogenész Laertiosz feljegyzéseiből tudjuk, hogy tékozló életet élt s „szeretett lakmározni, de csak azokkal akik vele egy véleményen voltak.” Bár nyilvánosan együtt élt két hetérával és a férfiakat sem vetette meg, sohasem nősült meg és gyerekei sem születtek.[2] Szmürnai Hermipposzra hivatkozva Diogenész azt állítja, hogy Arkeszilaosz hetvenöt éves korában halt meg, halálát „keveretlen bor túlzott fogyasztása” okozta.

FilozófiájaSzerkesztés

Arkeszilaosz meglátása szerint nincs megítélhető különbség az igaz és a hamis percepció között. Tanításaiban azt a szkeptikus gyakorlatot alkalmazta, hogy bármely kérdésről is volt szó, mindkét lehetséges válasz mellett/ellen érvelt.

Valószínűleg Arkeszilaosztól származik az akadémiai szkepszis Cicerótól idézett négy fő tétele: Az első: létezik hamis képzet; a második: ez nem fogható fel; a harmadik: ha van több képzetünk, amelyek semmiben sem különböznek egymástól, lehetetlen, hogy közülük egyeseket fel lehessen fogni, másokat nem; a negyedik: egy olyan, érzéki eredetű igaz képzet sincs, amely mellett ne állna ott egy másik képzet, amely attól semmiben sem különbözik, amelyet viszont nem lehet felfogni.[3] Figyelembe véve azt a kritériumot is miszerint nem mindig tudunk megkülönböztetni egymástól megragadó és nemmegragadó képzeteket (részegség ill. álomargumentum) azt a következtetést vonta le a filozófus, hogy fel kell függesztenünk az ítéleteinket.

JegyzetekSzerkesztés

  1. DL IV. 6
  2. Uo.
  3. Antik szkepticizmus (1998) pp. 27.

ForrásokSzerkesztés

  • Antik szkepticizmus. Szerk. Kendeffy Gábor. (hely nélkül): Atlantisz Kiadó. 1998. ISBN 963-9165-05-0  
  • Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei. Ford. Rokay Zoltán. (hely nélkül): Jel. 2005. ISBN 963-9318-85-X  
  • Filozófiai kisenciklopédia. Szerk. Bánki Dezső. (hely nélkül): Magyar Könyvklub. 1993. ISBN 963-09-3673-9  

További irodalomSzerkesztés